Általad nyert szép hazát – kultúrtörténeti utazás a Himnusz és a himnuszok körül
Kultúrtörténeti utazást kínál Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész legújabb, Általad nyert szép hazát – A Himnusz és a himnuszok kalandos élete című kötete.
A budapesti Corvina Kiadó gondozásában tavaly megjelent könyv középpontjában a reformkor egyik legjelentősebb költőjének műve áll, a Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költemény, amelyet Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázott le Szatmárcsekén, s amely 166 évvel később, Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnuszává vált. Alig pár nappal az államalapítás ünnepe után Nyáry Krisztiánnal beszélgetünk a Himnuszt övező kutatásairól; egyúttal pedig Kölcsey Ferencre is emlékezünk, aki 183 éve, 1838. augusztus 24-én hunyt el Szatmárcsekén.
A szerző a Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre hozta el a könyvet, elmondása szerint pedig a történelem és a magyar kultúrtörténet iránt érdeklődők mellett hasznosan forgathatják azok is, akiket foglalkoztatnak a döntések vagy a véletlen fordulatok, amelyek következményeként egy műalkotás valamilyen módon nemzeti jelképpé alakul. Nyáry Krisztiánt elsősorban a fejlődés kalandos útja érdekelte, meg persze azok az emberi sorsok és döntések is, amelyek a Himnusz eddigi 198 éves történetét meghatározták. Kutatásai során egyre inkább gyarapodott az anyag, úgyhogy a tervezett kisebb tanulmányból idővel kötetre való gyűlt össze, sok hasznos információval. Általános műveltségünket más nemzetek himnuszaival kapcsolatos tudással is bővíthetjük általa.
„A Himnusz több mint műalkotás: olyan közös jelkép, amely nemzeti identitásunk része, éppen ezért az identitásunkat formáló kulturális kódrendszerrel együtt folyamatosan változik” – írja a könyvben Nyáry Krisztián.
Kölcsey verse csak 1989 óta hivatalos himnusza Magyarországnak, korábban nem mondta ki semmilyen törvény, hogy ez lenne a zenei szimbólum. Leghosszabb ideig, bő évszázadon keresztül az osztrák császári himnusz, a Haydn által írt Gotterhalte volt a hivatalos himnusz, majd 1918 után, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a gazdátlanul maradt dallamot a weimari Német Köztársaság hasznosította újra. De voltak már himnuszok a Himnusz előtt is, vagy pontosabban himnuszként működő dalok a modern nemzetállam kialakulása előtt is Magyarországon, akárcsak Európa más országaiban.
Ami a kutatásaihoz felhasznált irodalmat illeti, a szerző gondosan megjelöli a nagyobb terjedelmű vagy alapvető fontosságú tanulmányok és könyvek forrását, és még ott van az a több ezer cikk, amelyek 1820 és 2020 között jelentek meg a napi- és hetilapokban.
Szerkesztő: Ferencz Zsolt
Borítókép: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét Facebook oldala
Articol editat de kristalybea, 24 augusztus 2021, 18:23
