Mi következik a Batthyáneum visszaszolgáltatásának elutasítása után?
Articol editat de kristalybea, 27 május 2021, 17:17
Fotó: Román Nemzeti Könyvtár/Facebook
Az ítélet értelmében nem kapja vissza az egyház a könyvtárat, sem a műemléképületet, sem a páratlan könyvgyűjteményt, így például a 800-ban írt Codex Aureust, az Aranykódexet sem. A 65 ezer kötetes könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. Nem lehet figyelmen kívül hagyni nyilvánvaló történelmi tényeket – érvelt Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség jogásza. Az alapító Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg az egyházra és az erdélyi provinciára hagyta a gyűjteményt, ezt figyelembe kellett volna venni a jogász szerint.
Komáromi Attilát Szilágyi Szabolcs kérdezte.
„Mi ezt kifejtettük a tárgyalás során is, hogy az erdélyi provinciát rosszul értelmezik. Ilyen, hogy erdélyi provincia, nem létezett jogilag. Az erdélyi provinciát a püspök, azt az egyházmegyére értette, mert a provincia tulajdonképpen az egyházmegyét fedte”
– mondta rádiónknak Komáromi Attila.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. A strasbourgi bíróság 2012-ben már bírság kifizetésére kötelezte a román államot, amiért 14 évig húzta a Batthyáneum restitúciós kérelmének az elbírálását – idézi fel az MTI. Az épületet és a benne lévő gyűjteményt a kormány 1998-ban sürgősségi rendelettel szolgáltatta vissza az egyháznak. A kormányrendeletet a parlament 2002-ben törvényerőre emelte. A jogszabály tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról, de az állam a restitúciót azóta sem hajtotta végre.
A restitúciós bizottság végül 2015 novemberében elutasította az egyház visszaszolgáltatási kérelmét. Ezt a határozatot támadta meg az érsekség a Gyulafehérvári Táblabíróságon, majd az ott 2018 júliusában kimondott elutasító ítélet után a legfelsőbb bíróságon.
