Hercegről – szonettmentesen
Mindössze két hónapot kellett volna még kitartania ahhoz, hogy százesztendős földi pályát teljesítsen, Fülöp mégis úgy döntött, angolosan lelép a színről.
Fotó: Carfax2/Wikipédia
Legnagyobb fia második házasságának évfordulóján távozott: mögötte felívelő, ám rövid haditengerészeti karrier, számtalan vicces, fanyar humorú, vagy egyenesen nyers megjegyzés, több mint ötezer órányi repülés, fogathajtó világbajnoki cím, több mint 800 egyesületben, szervezetben való szerepvállalás, mintegy 22 ezer nyilvános eseményen való részvétel.
Kilencvenévesen így összegzett: „Úgy gondolom, hogy tettem egy keveset, és most már csak jól szeretném érezni magam, kevesebb felelősséggel, kevesebb rohanással, kevesebb felkészüléssel, és kevesebbet gondolkodva azon, hogy mit mondjak. Ráadásul már a memóriám sem a régi, elfelejtek dolgokat, neveket. Jobb azelőtt abbahagyni, hogy lejár a szavatossági időnk.”
Az, ahogyan fogalmazott, szerénységről és arányérzékről is szól, de ugyanakkor a kötelességtudat eleganciáját is sugallja. A herceg 98 évesen önként visszaadta hajtási jogosítványát, miután karambolozott, és a baleset másnapján újra gépkocsiba ült, de elfelejtette becsatolni a biztonsági övet, amiért a közúti rendőrség figyelmeztetésben részesítette. Ez a gesztus, meg ahogyan az ütközéses balesetben megsérült hölgynek személyesen írt bocsánatkérő levelet küldött – nos, mindez sokat elmond a régi vágású gentlemanek habitusáról, kicsit arról is, miért lehet továbbra is népszerű a Windsor-ház, és a legutóbbi felmérésben miért gondolja csupán a britek 20 százaléka azt, hogy Angolhonnak jobb sorsa lenne köztársaságként.
Rostás-Péter István jegyzete
Szerkesztő: kristalybea, 2021 április 11, 17:15
