Ma már tényleg tanulni járnak iskolába az ágostonfalvi diákok
Nem az számít, hogy az embernek milyen hosszú a haja, vagy hogy éppen mennyit és hogyan gondolkodik; hanem az, hogy ha valami jót tud tenni a társadalomért, akkor azt kötelessége is megtenni – mondja Sandu Zsolt Szilveszter.
Minden gyermeknek lehetősége kell hogy legyen minőségi oktatásban részesülni, függetlenül a családja társadalmi helyzetétől, vagy hogy az ország melyik régiójában él és hol tanul; az iskolában szerzett tapasztalatok ugyanis egész életén át elkísérik. Erre hívja fel a figyelmet a Teach For Romania elnevezésű civil szervezet, amely a Teach for All elnevezésű hálózat részeként immár hét éve toboroz és készít fel embereket, hogy tanítóként vagy tanárként megállják a helyüket az állami oktatási intézményekben. A szakmai felkészítés után különböző településekre kerülnek ki a leendő pedagógusok, olyan helyekre, ahol a legnagyobb szükség van rájuk: itt nehéz sorsban élő, hátrányos helyzetű diákokat nevelnek, oktatnak, összesen két évig, boldogabb életre készítve fel őket.
A 2020–2021-es tanévben az ország 20 megyéjében, összesen 83 iskolában vannak jelen pedagógusok a Teach for Romania közreműködésével, szám szerint 94-en. A közösség tagjai körülbelül 14 ezer diákhoz érnek el.
Az egyik tanító bácsi a maroshévízi születésű Sandu Zsolt Szilveszter, aki Kolozsváron, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karán végezte tanulmányait. A program végzettjeként tavaly szeptemberben költözött Barótra, Kovászna megyébe, innen jár be naponta a munkahelyére, a Brassó megyei ágostonfalvi iskolába. Sandu Zsolt Szilvesztert annak apropóján is tárcsáztuk, hogy a Teach for Romania újabb felhívást tett közzé, amelyre április 2-ig lehet jelentkezni.
A tanítással megbarátkoztam már doktorandusz koromban, de eleinte kicsit megijesztett, hogy ebben a programban gyerekeket kell majd tanítanom. Részt vettem egy 17 hetes online tanfolyamon, romániai és külföldi szakemberek segítettek abban, hogy felkészüljek a 2020-2021-es tanévre. Bemutatták az online eszközöket is, és szépen lassan megtanultuk ezeket is használni.
Tanító bácsiként naponta 21 diákkal foglalkozik; amikor szeptemberben Ágostonfalvára került, egy harmadik osztályt kapott. A gyerekek ősszel még nem tudtak írni-olvasni, többségük a betűket sem ismerte. Mostanra már jócskán sikerült fejlődniük, ők maguk is érzik a változást. Eleinte sokat verekedtek, csúnyán beszéltek, de ahogy az idő telt, ezen a téren is elkezdtek integrálódni. Sandu Szilveszter elmondása szerint ma már tényleg úgy néznek az iskolára, mint ahova tanulni járnak. Hazatérve pedig boldogan nyugtázhatják, hogy nap mint nap egyre többet tudnak. Esős, havas idő esetén az is megtörténik, hogy nem mindenki megy iskolába, ennek pedig az egyik magyarázata az, hogy nincs olyan cipőjük, amelyet ilyenkor felhúzhatnának.
Ég és föld a különbség Kolozsvár és Ágostonfalva között. Sandu Zsolt Szilveszter rámutatott: utóbbi, infrastruktúra és mentalitás szempontjából is körülbelül 100 évvel van lemaradva a kincses város mögött. A faluban hetente két nap folyik a víz a csapból, kedden és pénteken, máskor a kútból merítik a szükséges mennyiséget.
A Teach for Romania bárkit felkészít, nem szükséges, hogy valaki előzetesen tanári képesítéssel rendelkezzen. A jelentkezéssel kapcsolatos feltételekről is olvashatnak az érdeklődők a szervezet honlapján.
A fiatal pedagógussal folytatott beszélgetésünk visszahallgatható a lejátszóra kattintva.
Beszélgetőtárs: Ferencz Zsolt
Szerkesztő: kristalybea, 2021 március 24, 16:46
