Mit kell tudni az EU-ban elfogadott és jóváhagyásra váró vakcinákról?
Szerdára megérkezett Romániába az amerikai Moderna gyártó koronavírus elleni vakcinája. A Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett oltás után ez a második, amelyet az Európai Unió engedélyezett, és amelyet már alkalmazni is kezdtek.
Egy harmadik oltóanyag, az Oxfordi egyetem és az AstraZeneca vakcinájának pedig a napokban kezdődött el az engedélyeztetési folyamata, január végére pedig meg is születhet a jóváhagyás. Megnéztük, miben hasonlít és miben különbözik a három oltóanyag.
Az első két engedélyezett koronavírus elleni oltás, a Pfizer-BioNTech és a Moderna azonos technológián alapul, az úgynevezett mRNS technológián, amelynek a szabadalmát Karikó Katalin, Egyesült Államokban élő magyar tudós dolgozta ki csapatával. Ez a technológia hírvivő RNS-molekulákkal dolgozik, amelyek ideiglenesen előállítják a szervezetben azt a tüskefehérjét, amely az új koronavírusban is megtalálható. A beoltott személy immunrendszere ezt a fehérjét idegenként azonosítja, és antitesteket termel ellene. Mint azt a COVID-19 elleni oltáskampányt koordináló országos bizottság is jelezte, a hírvivő RNS-szakaszokat az emberi sejtek enzimjei legfeljebb egy hét alatt lebontják, és semmilyen módon nem befolyásolják a sejt DNS-ét, mivel nem jutnak be a sejtmagba.
Ezzel szemben az Oxford-AstraZeneca oltása adenovírus vektor-alapú Ez azt jelenti, hogy olyan ártalmatlan adenovirus van benne, amely et genetikailag módosítottak, hogy tartalmazza a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjét, kiváltva így az immunreakciót. Maga a vírus nem okoz betegséget és nem is tud szaporodni.
Mindhárom vakcinából két dózis szükséges a teljes immunitás kialakulásához. A Pfizer oltásának második adagját az első után 21 nappal, a másik kettőét 28 nappal az első után kell beadni.
Jelentős eltérés van a három oltóanyag tárolási feltételei között. A legkülönlegesebb körülményeket a Pizer vakcina igényli, -70 fokon kell szállítani, illetve tárolni, normál hűtőszekrényben legfeljebb öt napig tartható. A Modernának már csak -20 fok szükséges ahhoz, hogy fél évig is elálljon, hűtőben pedig 30 napig is tartható. Az Oxford-AstraZeneca legnagyobb előnye, hogy egyáltalán nem igényel extrém hűtést, 2-8 fokon tárolható.
Ami a hatékonyságot illeti, a két hírvővő RNS technológián alapuló vakcina 95, illetve 94,1százalékos védettséget mutatott a kísérletek során. Az oxfordi oltás esetében átlagos 70%-os hatékonyságot mutattak ki, az átlag pedig onnan adódott, hogy véletlenül két különböző mennyiséggel tesztelték, és az egyik esetben 62%, a másik esetben azonban 90%-os védettséget mutatott. A vizsgálatokat tovább folytatták, mivel felmerült az a lehetőség is, hogy nem a dózisbeli különbség, hanem a résztvevők életkora eredményezte a magasabb fokú védettséget. Végleges válasz egyelőre nincs.
Komoly mellékhatásokkal egyik vakcina esetében sem kell számolni. Amiatt, hogy ezek az oltások rövidebb idő alatt kerültek forgalmazásba, mint bármilyen más vakcina, illetve hogy az oltókampányok is legfeljebb egy hónapja kezdődtek el, nagyon hosszútávú hatásokról értelemszerűen még nem beszélhetünk. Viszont amikor rövid időt emlegetünk, azt is vegyük figyelembe, hogy a mostani járványt okozó koronavírus unokatestvére, a SARS-CoV-1 már közel két évtizede ismert, a SARS-CoV-2-nek pedig nagyon gyorsan elkészült a géntérképe, így messze nem indultak olyan hátrányból az oltásfejlesztők, mint egy teljesen ismeretlen kórokozó esetében. . Ám a több hónapig tartó kísérletek során sem jeleztek a szúrás helyén jelentkező fájdalomnál, kis láznál, enyhe allergiás kiütéseknél komolyabb mellékhatásokat egyik esetben sem.
Sebők Tímea összeállítása
Szerkesztő: kristalybea, 2021 január 13, 17:20
