Oltási kisokos Fejér Szilárd kutatóval
Dr. Fejér Szilárd sepsiszentgyörgyi kémikus-kutatót – aki már maga is beolttatta magát – kérdeztük pár olyan, oltással kapcsolatos dologról, amely mindannyiunkat fogalkoztat.
Fotó: Fejér Szilárd Facebook-oldala
Aki már átesett a fertőzésen, vegye-e be az oltást?
– Igen, mert az oltásra adott immunválasz az ötszöröse annak, amelyet a fertőzés ad. Továbbá, ha valaki enyhe tünetekkel esett át a fertőzésen vagy tünetmentes volt, annál az immunválasz sem olyan jó.
A fertőzés után mikor kerüljön sor a vakcinára?
– A protokoll szerint egy hónappal az első tünetek után már be lehet venni. De ha nem áll fenn lázas állapot, akkor az oltás beadható.
Milyen mellékhatásai lehetnek az oltásnak?
– A rövidtávú nemvárt hatás általában allergiás reakció szokott lenni. Amerikában már több millió embert beoltottak, s az adatok szerint a súlyos allergiás sokk előfordulása magasabb, mint az influenzaoltás esetében, de még mindig nagyon alacsony, körülbelül egy a százezerhez. Az oltás mellékhatásaiba senki nem halt még bele.
Hosszútávú mellékhatások lehetnek-e, akár hónapok vagy évek után?
– Az oltás hatásmechanizmusa úgy működik, hogy legyártanak egyfajta proteint, ami a vírusnak a tüske fehérjéje. Ez egy ártalmatlan protein, ami önmagában nagyon nem tud csinálni semmit, ezt a szervezet felismeri és elpusztítja. Viszont ha a vírus jut be a szervezetbe, nem csak ez a darabka, akkor a hatás sokkal rosszabb lehet. Nem jellemző a vakcinákra, hogy hosszú távú mellékhatásuk legyen.
Riporter: Forrai Szerénke
Szerkesztő: kristalybea, 2021 január 8, 14:44
