Magyar és lengyel vétó az EU-költségvetésre: hogy lehet feloldani a patthelyzetet?
Articol editat de kristalybea, 17 november 2020, 20:23
Orbán Viktor magyar miniszerelnök. Fotó: a hivatalos Facebook-oldala
A magyar és a lengyel kormány megvétózta az Európai Unió hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást a jogállamisági feltételek miatt. A két ország nem fogadja el az uniós alapok folyósításának jogállamisági kritériumokhoz való kötését. Mindkettő ellen eljárás folyik az igazságügy, a sajtó és civil szervezetek függetlenségének súlyos csorbítása miatt. Magyarország és Lengyelország kormánya ugyanakkor úgy tartja az uniós költségvetési mechanizmus alkalmas politikai zsarolásra és sérti az EU-s jogot.
Súlyos válságba sodorná az Európai Uniót, ha ellehetetlenülne a közösség működésének finanszírozása – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője az ARD német országos közszolgálati televíziónak a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló költségvetéssel és a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására hivatott helyreállítási alappal kapcsolatban. A kialakult helyzet ugyanis hetekre, akár hónapokra is megbéníthatja az uniós költségvetési döntéshozatalt, amely a jelenlegi járványhelyzetben sok tagországnak jelenthet gazdasági problémát. A következő napok zárt ajtós tárgyalásaitól függ, hogy mi lesz az EU-s költségvetés és a válságkezelési alap sorsa. Ugyanakkor az uniós vezetők a csütörtöki csúcson tárgyalnak a Magyarország és Lengyelország költségvetési vétója által okozott patthelyzet feloldásáról.
A lehetséges forgatókönyvekről Székely Ervin újságírót, jogi szakírót kérdeztük, aki arról is nyilatkozott rádiónknak, hogy
– milyen érdekek vezérlik a feleket;
– miből eredeztethető a lengyel és magyar kormány elszántsága;
– milyen hatással lehet ez a patthelyzet Románia gazdaságára;
– újratárgyalhatja-e az Európai Bizottság az EU-s támogatások jogállamisági feltételekhez köthetőségét?
Riporter: Kristály Bea.
