Ha (in)toleráns az erdélyi magyar – médiafogyasztástól a média felelősségéig
Articol editat de kristalybea, 16 november 2020, 17:51
Fotó: vagy.hu
Az UNESCO kezdeményezésére 1996 óta november 16-án ünnepeljük a tolerancia nemzetközi napját, amelynek legfontosabb célja a figyelem felhívása az intolerancia veszélyeire.
A kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Központ korábban is jócskán végzett felméréseket a témában, a COVID-19 járvány előtt pedig, az erdélyi magyarokra reprezentatív adatfelvétellel elsőként kapcsolódott be az erdélyi kutatóintézetek közül egy nagymintás nemzetközi összehasonlító vizsgálatba. A European Values Study keretében végzett felmérés – amelynek eredményeit október közepén ismertették – egyebek mellett arról tanúskodik, hogy az erdélyi magyarok alkalmanként a magyarországi társadalomnál és a többségi román társadalomnál is kevésbé elfogadóak.
Milyen összefüggések fedezhetők fel a (magyarországi) médiafogyasztás és a tolerancia, intolerancia mértéke között? – egyebek mellett ezt is megkérdeztük Kiss Tamás szociológustól, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársától a Hangolóban.
Az erdélyi magyar közösség én-csoport meghatározása egy kulturális alapú csoporttudat, és van egyfajta veszélyeztetettségi érzete is, amely a közösségi megmaradással kapcsolatos veszélyérzet. Kulturálisan nagyon mélyen beágyazott panelek ezek, és egy politikailag megalapozott idegenellenességi kampány nagyon könnyen tudja őket aktivizálni. A médiának abban van felelőssége, hogy ne engedjen 100 százalékban teret az ilyen fajta kampányoknak. Az erdélyi magyar médiapaletta jelentős részéről nem mondható el, hogy a finanszírozásuk módját tekintve függetlenként tudna működni. Tehát lenne/van felelőssége a médiának, viszont valójában a mozgástere elég kicsi strukturálisan.
Kiss Tamással a toleranciával kapcsolatos két utóbbi vizsgálatuktól indítottuk a beszélgetést.
Beszélgetőtárs: Ferencz Zsolt
