Prima pagină » Sajtóklub: vidéken, szórványban az Erdélyi Naplóval
Sajtóklub: vidéken, szórványban az Erdélyi Naplóval
Milyen az élet vidéken, kis településeken, mennyire tükrözi az erdélyi magyar sajtó az emberek, a közösségek valódi gondjait, sikereit, mindennapjait? Milyen a mezőgazdaság, a gazdálkodók helyzete az erdélyi és partiumi falvakban?
Hogyan élte meg az elmúlt „koronás” nyolc hónapot az Erdélyi Napló? Makkay József, a hetilap főszerkesztője azon kevesek egyike, akik még mindig járják a vidéket, a Székelyföldtől a Szilágyságig és a Partiumig, s valódi tényfeltáró riportokat írnak.
Articol editat de mihaly.istvan,
3 november 2020, 13:38
Milyen az élet vidéken, kis településeken, mennyire tükrözi az erdélyi magyar sajtó az emberek, a közösségek valódi gondjait, sikereit, mindennapjait? Milyen a mezőgazdaság, a gazdálkodók helyzete az erdélyi és partiumi falvakban?
Hogyan élte meg az elmúlt „koronás” nyolc hónapot az Erdélyi Napló? Makkay József, a hetilap főszerkesztője azon kevesek egyike, akik még mindig járják a vidéket, a Székelyföldtől a Szilágyságig és a Partiumig, s valódi tényfeltáró riportokat írnak.
Sajnos elmondható, hogy a mai állapotokhoz képest a kommunista rendszerben településeink, falvaink arculata a korabeli rossz utakkal együtt is sokkal rendezettebb volt… Most mindenről lerí, hogy semminek nincs gazdája… Persze, vannak pozitív példák is, amelyeket követni kellene. (Makkay József)
Makkayt a vidéki emberek és közösségek, a gazdálkodók, kisvállalkozók és a mezőgazdaság gondjai foglalkoztatják leginkább, de a turizmus és a közélet sem hagyja hidegen. „Első látszatra úgy tűnik, hogy a multinacionális üzletláncok szorításában egyre nehezebben tudnak talpon maradni a kis élelmiszerüzletek. Valójában vannak sikerreceptek, amelyek a kisboltot is megkerülhetetlenné teszik.” Az egyik pozitív példára az Arad megyei Pécskán bukkant rá Makkay, a multikulturális kisvárosban, ahol sajnos egyre kevesebb magyar él.
Fotó: Makkay József
„A szebb időket megélt szilágysági zöldségtermesztés hanyatlásának több oka van. A nagy üzletláncok nem a környékről vásárolják fel terményeiket, a gazdák pedig egyre kevesebb zöldséget tudnak eladni a viszonteladók által uralt piacokon.” A krasznai helyszíni riport a zöldségtermesztő gazdák gondjait mutatta be.
„Az érmelléki homokon termelt szőlő borának régi hagyománya van a Kárpát-medencei magyar borkultúrában. A 19. században a kínai császár nagyobb tétel bakatorbort vásárolt helyi pincészetekből. A mai érmelléki borászat még nem ennyire híres, de kézműves borait egyre többen kedvelik.”
A lejátszóra kattintva a november 2-i, hétfő délutáni élő műsor rövidített, szerkesztett változatát hallgathatják meg.
Sajnos elmondható, hogy a mai állapotokhoz képest a kommunista rendszerben településeink, falvaink arculata a korabeli rossz utakkal együtt is sokkal rendezettebb volt… Most mindenről lerí, hogy semminek nincs gazdája… Persze, vannak pozitív példák is, amelyeket követni kellene. (Makkay József)
