Lakóközösség és adatvédelem: mit szabad és mit nem?
Mikor lehet felszerelni térfigyelő kamerákat a tömbházaknál? Ki szabad írni a lépcsőház hirdetőtáblájára, hogy név szerint mely háztartásnak mekkora a fogyasztása?
Juhász Imre/Pexels.com
Összeállításunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ az általános adatvédelmi rendelet előírásait figyelembe véve. Biró József és Bardócz Ádám lakószövetségi elnököket, illetve Székely Barnabás minősített adatvédelmi szakembert kérdeztük.
Székely Barnabás rádiónknak elmondta: a GDPR egyebek mellett a lakóközösségek adatkezelését sem szabályozza konkrétan, hanem alapelvek mentén kell eljárni. Romániában ugyanakkor van törvény arra, hogy a költségeket ki kell függeszteni. Ezzel nem minden lakó értett egyet, és elvielben elég is lenne egyénileg közölni. Van, ahol köztes megoldást alkalmaznak: nem írják ki a neveket, csak a lakrészt.
Az adatvédelemhez tartozik a közös területek bekamerázása is. A szakértő szerint akkor lehet felszerelni ilyeneket, ha jogos érdekről van szó, például fordult már elő lopás vagy egyéb bűncselekmény. Az elmúlt időszakban több bírságot is kiszabtak már lakószövetségekre, mert nem tájékoztatták a lakókat a kamerák elhelyezéséről, vagy pedig a felvételek kikerültek az internetre. A helyzet abszurditása ilyen esetekben, hogy ha az adatvédelmi hatóság megbírságolja a lakószövetséget, azt a lakóközösség fogja kifizetni.
A felvételek felhasználásáról Székely Barnabás elmondta: amennyiben bűncselekményt rögzített, a bűnüldözési szerveknek adhatják át a releváns részleteket.
Hallgassa meg a teljes összeállítást az alábbi lejátszóra kattintva:
Riporter: Oborocea Mónika
Szerkesztő: kristalybea, 2020 október 2, 16:28
