Minden valóságos élet – találkozás. (Martin Buber)

Dr. Mild Günther kolozsvári származású, Németországban elő pszichiáterrel, pszichoterapeutával a találkozások mélységéről beszélgetünk.

A szakember nemrég Kolozsváron tartott műhelyfoglalkozást azoknak, akik önmagukkal és másokkal szeretnék mélyíteni a kapcsolatukat.
„Léteznek emberi kapcsolatok, amelyek, mint egymásra dőlő dominókövek, változást indítanak el bennünk. Ezek nemcsak egy terápián belül, hanem bármilyen környezetben megtörténhetnek. Szeretném, ha olyan környezetben élnénk, amelyben a lelki válságban lévőknek számtalan emberséges, mély találkozásban lenne részük. Ezek egyik alapköve saját magunk és mások elfogadása.” –ezekkel a gondolatokkal hirdette workshopját dr. Mild Günther.

Mai létformánkban a találkozás háttérbe szorul. Pedig az ember vágyik kapcsolatba lépni másokkal, eszmét cserélni. A technika segítségével bármikor, bárkit elérhetünk, de a mellettünk lévő emberekkel nem teremtünk kapcsolatot. Ez elidegenít. A találkozás lényege, hogy saját emberségességünkben éljük meg benne magunkat. A környezet nyomására ideálisan makulátlannak próbálunk mutatkozni. Ám e makulátlan képnek semmi köze az emberségességünkhöz. Noha mélységesen kívánunk tartozni másokhoz, úgy gondoljuk, hogy akkor tudunk beilleszkedni, ha elég jók, elég profik vagyunk. A beilleszkedési vágy nem engedi, hogy összhangban legyek legbensőbb önmagammal. A maszkom illeszkedik be. Ahhoz, hogy merjek sebezhető lenni, empatikus környezet kell. Ahol sebezhetőség van, ott mélyül az empátia. Ahhoz, hogy a találkozás mély élmény legyen, bátorság kell, belső igazság és törődés, azaz szeretet.

Szerkesztő: Csatári Melinda

Articol editat de csatari.melinda, 7 február 2020, 16:00