Kiülni a dombtetőre s onnan nézni szerteszét – Kováts Ildikó a KT palettáján
„Nem mindig azt festem, amit látok, hanem amit megkíván egy téma adott pillanatban” – hangsúlyozta a meghívott.
Kováts Ildikó több mint 60 éve él Kolozsváron, de ha valaki rákérdez, honnan való, mindig Csíkszeredát említi. 17 tanintézetben tanított; leghosszabb ideig, 22 éven át a Brassai-líceumban. Imád utazni, felfedezni és megörökíteni az eléje táruló látványt, és a dombtetőre is szívesen kiül alkotni. A művész a Képzőművészek a Kolozsvár Társaság palettáján sorozat évadnyitó beszélgetésének volt a vendége.
Kiülni a dombtetőre s onnan nézni szerteszét. Akár így is jellemezhetnénk Kováts Ildikó alkotói szabadságát, amihez a környezet mellett az egyedüllét és persze a munka is hozzájárul. Torockó és Lázárfalva egyaránt kedvence, a Hója erdő Kolozsvár felőli oldalát pedig mediterrán tengerparthoz hasonlatosnak tartja: itt már nem lehet alkotni, egyik palota éri a másikat. Egyik évben január 6-án kezdett el festeni egy domboldalon, észre sem vette, hogy fázik – rögtön megjegyzi, hogy amikor rajzolni kezd, valósággal kikapcsolja maga körül a világot
Nem jár alkotótáborokba, inkább felkerekedik és oda megy, ahova szeretne, azt tesz, amit ő akar. Korábban olyan is volt, hogy a családdal hat hetet töltöttek egyhuzamban a Duna-Deltában, Görögországban pedig már háromszor is járt, és még visszatérne. Nagyon érdeklik az utazások.
Szerkesztő: Ferencz Zsolt
(Fotók: Horváth László)
Szerkesztő: Ferencz Zsolt, 2019 november 19, 16:55
