Sajtóklub: Kereszténység, hit, vallásosság – merre tovább?
„A vallás kultiválása az erdélyi magyar ember számára egyben nemzeti öntudatának, a nemzeti hovatartozásának a megélését is jelenti… Az eddigi trendeket figyelve megjósolható, hogy az elkövetkező évtizedekben óriási visszaesése lesz a történelmi egyházaknak Erdélyben. Ugyanazok a folyamatok fognak lezajlani, mint amelyek Nyugat-Európában már lezajlottak: az emberek számára fontosabbá válik a vallás szubjektív megélése, az amit Tomka Miklós vallásszociológus úgy nevezett, hogy „a maga módján vallásosság”, amikor már nem az előírt, nem az intézményi a meghatározó, hanem az egyén koktélként összerakja a maga vallásosságát mindenféle vallási tradíció elemeiből. Úgy érzem, ez már erősödik, s érzem ezt – nagyon erősen – a teológiai hallgatók körében is, akik a jövendő nemzedékek lelkipásztorai lesznek. Nem maga a vallásosság, hanem az egyházias vallásosság fog visszaesni, az intézményhez való kötődés fog megváltozni, csökkenni.” (Czire Szabolcs)
Merre tart a vallásosság Kelet-Európában, Erdélyben, Nyugaton és az Amerikai Egyesült Államokban? Czire Szabolcs unitárius teológiai tanárral, a Kolozsváron néhány hónapja megnyílt Valláskutató Intézet megbízott vezetőjével beszélgettem a június 10-i Sajtóklubban. Szó esett a Pünkösd gazdag szimbolikájáról, arról, miért szorult háttérbe ez az ünnepünk a Karácsonyhoz és a Húsvéthoz képest.
Beszélgettünk a Valláskutató Intézet eddigi munkájáról, céljairól, a kereszténységgel, az istenhittel kapcsolatos hazai, európai és világszintű felmérések rendkívül érdekes, néha ellentmondásos(nak tűnő) eredményeiről, tanulságairól és vendégemnek az ökumenizmussal kapcsolatos, esetenként rendkívül pozitív és biztató tapasztalatairól is.
A lejátszóra kattintva a műsor kissé rövidített változatát hallgathatják meg.
Articol editat de mihaly.istvan, 11 június 2019, 13:50
„A vallás kultiválása az erdélyi magyar ember számára egyben nemzeti öntudatának, a nemzeti hovatartozásának a megélését is jelenti… Az eddigi trendeket figyelve megjósolható, hogy az elkövetkező évtizedekben óriási visszaesése lesz a történelmi egyházaknak Erdélyben. Ugyanazok a folyamatok fognak lezajlani, mint amelyek Nyugat-Európában már lezajlottak: az emberek számára fontosabbá válik a vallás szubjektív megélése, az amit Tomka Miklós vallásszociológus úgy nevezett, hogy „a maga módján vallásosság”, amikor már nem az előírt, nem az intézményi a meghatározó, hanem az egyén koktélként összerakja a maga vallásosságát mindenféle vallási tradíció elemeiből. Úgy érzem, ez már erősödik, s érzem ezt – nagyon erősen – a teológiai hallgatók körében is, akik a jövendő nemzedékek lelkipásztorai lesznek. Nem maga a vallásosság, hanem az egyházias vallásosság fog visszaesni, az intézményhez való kötődés fog megváltozni, csökkenni.” (Czire Szabolcs)
Merre tart a vallásosság Kelet-Európában, Erdélyben, Nyugaton és az Amerikai Egyesült Államokban? Czire Szabolcs unitárius teológiai tanárral, a Kolozsváron néhány hónapja megnyílt Valláskutató Intézet megbízott vezetőjével beszélgettem a június 10-i Sajtóklubban. Szó esett a Pünkösd gazdag szimbolikájáról, arról, miért szorult háttérbe ez az ünnepünk a Karácsonyhoz és a Húsvéthoz képest.
Beszélgettünk a Valláskutató Intézet eddigi munkájáról, céljairól, a kereszténységgel, az istenhittel kapcsolatos hazai, európai és világszintű felmérések rendkívül érdekes, néha ellentmondásos(nak tűnő) eredményeiről, tanulságairól és vendégemnek az ökumenizmussal kapcsolatos, esetenként rendkívül pozitív és biztató tapasztalatairól is.
A lejátszóra kattintva a műsor kissé rövidített változatát hallgathatják meg.
Szerkesztő: Mihály István
