Hová bújtál, Mikulás bácsi? – Napsugaras ünnepektől a hétköznapokig
Mikulás-ábrázolásoktól indítottuk beszélgetésünket Müller Katival, a Napsugár és a Szivárvány képszerkesztőjével, s ahogy telt az idő, a gyermekirodalmi folyóirat működésének egyre több vonatkozását érintettük.
A Korunk 2013 szeptemberi számában Müller Kati így emlékezett: „Gyermekként úgy éreztem, nagyon fontos tevékenység, hogy valaki a Napsugárnak illusztrál. Kevés meseemlékem van, a rajzolókat viszont név szerint megjegyeztem, sokat tanulmányoztam a munkáikat. A pályafutásom valahol ott akadt el, amikor azt mondták nekem: nagyon tehetségesnek kell lenni ahhoz, hogy az ember egy ilyen rangos gyermeklapnál illusztrátor legyen, és hogy ez mûvészet, nem csak úgy megy az… Úgyhogy én le is tettem az álmomról, és építész lettem. Késõbb aztán a rejtvények révén kerültem a Napsugárhoz. Két-három évig küldtem õket vonattal és busszal Marosvásárhelyrõl, majd Kolozsvárra költöztünk, s azóta belsõ munkatársként dolgozom a lapnál. Annak idején még kézzel számoltuk a betûket, és maga a tördelés is eléggé bonyodalmas folyamat volt. Emese válogatta a szövegeket, Venczel János pedig a maketteket készítette, és tördelte szó szerint is a lapot: az anyagokat ki kellett vágni, majd felragasztani a makettlapokra, a betûket megszámolni, a rajzokat fénymásolni, kicsinyíteni. Macerás volt ahhoz képest, hogy most, számítógépen pillanatok alatt bármit meg lehet változtatni.”
Egy következő beszélgetés apropóját a Mikulásvárás szolgáltatta.
Beszélgetőtárs: Ferencz Zsolt
Articol editat de zsoltferencz, 5 december 2018, 15:19
