Sajtóklub: István és kora, mítoszok és valóság
Augusztus 20 jelentőségéről, az István királlyal kapcsolatos vitás kérdésekről két történésszel, Benkő Leventével és Páll-Szabó Ferenccel beszélgettünk.
Augusztus 20-a egyike azon ritka ünnepeinknek, amely nem egy háborúhoz, nem valaki meggyilkolásához vagy valamilyen katonai bukáshoz, veszteséghez, vereséghez kapcsolódik, hanem egy szentté avatáshoz; egy egyházi ünnepet emel a nemzeti ünnep rangjára. (Páll-Szabó Ferenc)
István nem volt véreskezű uralkodó vagy diktátor. Egyszerűen arról volt szó, hogy rendet kellett tartani az újonnan létrehozott államformát megvédeni, ott nem volt idő eljátszani a demokráciát, a törvényeket be kellett tartatni. Pontosan tudta: ahhoz hogy a magyarság megmaradjon, létre kellett hozni a törzsi szövetségből egy olyan államformát, amely erős, életképes és elfogadott Nyugaton is. Ez áldozatokat követelt. (Benkő Levente)
Mit jelent számunkra augusztus 20-a? Keresztény volt-e Koppány? Véreskezű, kegyetlen uralkodó volt-e István, ha történelmi kontextusban értékeljük a tetteit, akár az akkori nyugati szokásrendhez viszonyítva? Mit kell figyelembe vennünk, amikor tetteit megítéljük? Mi az, amit biztosan tudunk róla, s mi az, ami széles körben elterjedt, de biztosan nem igaz, hanem csak legenda, monda?
Hogyan változott augusztus 20-a megünneplése az idők folyamán, a történelem, állandóan változó politikai erővonalainak függvényében?Hogyan viszonyultak a protestáns egyházak István szentségéhez és Augusztus 20-a megünnepléséhez, munkaszüneti nappá nyilvánításához a kiegyezés után és a XIX. század végén?
Erről beszélgettünk a Sajtóklub augusztus 20-i különkiadásában két történész vendégemmel, Benkő Leventével, a Művelődés folyóirat vezető szerkesztőjével és Páll-Szabó Ferenccel. A lejátszóra kattintva az 55 perces élő műsor szerkesztett-rövidített változatát hallgathatják meg. (Mihály István)
Szerkesztő: mihaly.istvan, 2018 augusztus 21, 14:54
