A „világ közepén” a Kőrösfői Riszeg alatt

Évtizedek óta a Riszeg-tetőre csalja a gyermeksereget és a fiatalságot május elején a népdal-és különféle gyermekjáték-vetélkedők, esetleg egyszerűen egy hangulatos kiruccanás lehetősége. Idén kicsit másképp történt.

Pontosan úgy volt, ahogyan a közismert népdalban is hallhatjuk: az első májusi szombaton a Kőrösfői Részeg (Riszeg) alatt jártunk: a népes gyermeksereg többsége azért jött, mert népdaléneklésben és népi játékokban is lehetett itt versengeni, de az sem volt baj, ha valaki nem érzett feltétlenül kedvet a megmérettetéshez, hiszen egy szép májusi napot egy jó hangulatú kirándulás öröme önmagában is emlékezetessé tehet. Így tehát, amikor beköszönt a május, a helybéliek szerint a Riszeg-tető válik a világ közepévé.
Ez persze kis túlzásnak is tűnhetne, de a majálissal egybekötött vetélkedő több évtizedes múltja és töretlen sikere alapján könnyen elhisszük a szervezőknek (Körösfő község önkormányzata, a Kós Károly Kulturális Egyesület), hogy valóban így van: a versenyzők tényleg a világ közepén érezhették magukat. Mintegy félszáz szebbnél szebb népviseletben parádézó kisebb- nagyobb versenyző (köztük egészen picik is), fújta a népdalt, és még az sem volt baj, hogy a fiúk többsége ezúttal inkább a bőrt rúgta egy azonos időntban zajló focimeccsen.
Idén azonban némiképpen módosult a majálisnak nem a menete, hanem a helyszíne: idén ugyanis nem kapaszkodtunk fel a Riszeg-tetőre: egy különleges helyen, a falu-végi malom tornácán, a Riszeg-tető aljában zajlott a vetélkedő. éppen úgy tehát, ahogyan a népdalban hallhatjuk, és ahogyan az első díjas Péntek-lányok csapata énekelte:

Versengés a Malomban

De hogy kerültek tulajdonképpen a versenyzők a malomba? Nos, a régi malomban már nem őrölnek búzát: szépen felújítva, Ifjúsági Házként kellemes környezetet jelent a fiatalok számára, akik itt hangulatosan tölthetik az időt, szórakozhatnak, jól érezhetik magukat. Van itt minden, ami szükséges ahhoz, hogy a fiatalok jól érezzék magukat, és
úgy láttam, hogy a malomház mindenkinek elnyerte a tetszését, úgyhogy valószínűleg a jövőben itt szervezik meg a majálist. A Malom előnye, hogy eső esetén van hová bemenekülni, szép időben pedig tág térben lehet szaladgálni, játszadozni és nem utolsó sorban versengeni olyan érdekes dolgokban, mint a tojásfutás és a zsákban futás, az elefánt lábakon futás és a páros lábbal futás. Mitöbb környezetvédelmi szempontból is megfelelő a helyszín, mivel a kirándulók nem tépdesik meggondolatlanul a részeg-virágot. – véli Péntek Tihamér, a polgármesteri hivatal előadója.

Most pedig halljuk, hogy tetszett a vetélkedő a főszereplőknek, azaz a versenyzőknek. Míg a zsüri (Mann Gabriella zenetanár, Bedő Ágnes, a Guttman Mihály Pedagóguskórus karnagya, és Nagy-Hintós Diana, a Szabadság munkatársa) a teljesítményeket értékelte, jómagam a versenyzőkkel beszélgettem. Legelőször a legkisebb résztvevőt, Dorkát faggattam, aki elnyerte a zsűri különdíját (beszélgetésünkbe anyukája, Gál Jankó Kata is besegített), majd következnek a nagyobbak: Vincze-Jancsi Orsolya és Okos Rigó Rózsa, az ötödikes Pripon Dávid Olivér, aki rutinos versenyzőként most is első helyen végzett, Kudor Andrienne, aki elárulta: barátnői győzték meg, hogy benevezzen a versenyre, Annamária, Júlia, és Farkas Renáta, aki barátnőivel együtt szünetben is büszkén népviseletben maradt.

Nem is olyan könnyű népes hallgatóság előtt szépen elénekelni az előkészített népdalokat, sőt egy kis drukk következtében már a kezdőhang optimális magasságát sem könnyű elkapni. Úgyhogy a felkészítő tanároknak sincsen könnyű dolga versenyeken. Marton Mónikának volt bőven drukkolnivalója, hiszen négy iskolában tanít és háromból hozott csoportokat és egyéni versenyzőket is. Zenetanárnőként bátorítja azokat a tanítványait, akik érzik, hogy szépen énekelnek. Ezúttal az érkezett versenyzőkkel.

„Sokáig legyünk sokan hasznára Kalotaszegnek”,

ahogyan egykor Fekete Károly tanító, a Riszeg-tetői majális kezdeményezője hasznára volt. Ez az üzenete a Fekete Károly emlékdíjnak, amelyet Fekete Károly emlékére alapítottak lányai, s amelyet Buzás-Fekete Mária, Bánffyhunyad alpolgármestere nyújtott át Márton Ilonának és Ferencnek. Márton Feri bácsi pár szóban a rendezvény történetét is felelevenítette és fontosságáról is szólt.

„Bementünk Bikalra, engem küldtek egy hordó borért, elhoztuk, s még Asztalos Pista bácsi is a tíz literes hordóból itta a bort. Örvendek, hogy a rendezvény gyarapodott. Jelentősége nemcsak a szórakozás, mert a magyar nép nemcsak a nyelvében él, hanem a szokásaiban, népviseletében, népdalaiban, játékaiban és adja Isten, hogy ez még sokáig így legyen!”

 

Gyaluból, Szilágyságból és Kalotaszeg felszeg vidékéről is jöttek gyerekek versenyezni, úgyhogy ezen a hétvégén itt volt a világ közepe – mondja Laczi Levente. A Kós Károly Kulturális Egyesüle alelnöke azt is elárulta, hogy a majális szervezői fontosnak tartják, hogy a benevező-kedv szabadsága megmaradjon: itt a vetélkedő kezdete előtt akár az utolsó pillanatban is benevezhet valaki, ha úgy érzi, kedve támad két népdalt elénekelni.

Szerkesztő-riporter: Benkő Judit

Fényképezte: Mann Gabriella, Nagy-Hintós Diana

További olvasnivaló: Nagy-Hintós Diana

Articol editat de benko, 16 május 2018, 14:46 / actualizat: 3 július 2020, 13:33