Prima pagină » „A Gömb mindenben a drón ellentéte, noha ez is, az is repül” – itt az erdélyi sci-fi–fantasy–kalandregény
„A Gömb mindenben a drón ellentéte, noha ez is, az is repül” – itt az erdélyi sci-fi–fantasy–kalandregény
Zágoni Balázs legszívesebben erdélyi sci-fi–fantasy–kalandregényként definiálja a regényt (Fotó: Horváth László)
A Fekete fény sorozat első kötete eredeti hangú kalandregény, amely egy ismerősnek tűnő vidék lehetséges jövőjébe vezeti be az olvasót. Csak találgatni lehet, hogy mennyire kell nagyot ugranunk előre az időben ahhoz, hogy a 13 éves Vik mellett találjuk magunkat. Egyszerűbb, ha rábízzuk magunkat a gombászkolóniában élő fiatalemberre, akinek minden nap meg kell küzdenie a túlélésért. Rejtély övezi a kötet címében is szereplő tárgyat, amely egy hatalmas szappanbuborékhoz hasonlít – csak éppen nem pukkan szét, és oda száll, ahova akar. Az alábbi összeállításban Zágoni Balázs íróval, a regény szerzőjével beszélgetünk, akitől egyebek mellett azt is megtudjuk, hogy miért érdemes egy ilyen okos, önmagára és a körülötte lévő eseményekre folyton reflektáló fiatalember fejében „megbújni”.
Articol editat de zsoltferencz,
14 május 2018, 16:15 / actualizat: 3 július 2020, 13:27
Zágoni Balázs legszívesebben erdélyi sci-fi–fantasy–kalandregényként definiálja a regényt (Fotó: Horváth László)
A Fekete fény sorozat első kötete eredeti hangú kalandregény, amely egy ismerősnek tűnő vidék lehetséges jövőjébe vezeti be az olvasót. Csak találgatni lehet, hogy mennyire kell nagyot ugranunk előre az időben ahhoz, hogy a 13 éves Vik mellett találjuk magunkat. Egyszerűbb, ha rábízzuk magunkat a gombászkolóniában élő fiatalemberre, akinek minden nap meg kell küzdenie a túlélésért. Rejtély övezi a kötet címében is szereplő tárgyat, amely egy hatalmas szappanbuborékhoz hasonlít – csak éppen nem pukkan szét, és oda száll, ahova akar. Az alábbi összeállításban Zágoni Balázs íróval, a regény szerzőjével beszélgetünk, akitől egyebek mellett azt is megtudjuk, hogy miért érdemes egy ilyen okos, önmagára és a körülötte lévő eseményekre folyton reflektáló fiatalember fejében „megbújni”.
Kicsit olyan, mintha vízzel töltött matracra érkeznék. A Gömb a tehertől enyhén megereszkedik, és kilendül a helyéből. Puha és ruganyos. Rögtön felemelem a fejem, a drónt keresem az égen. Az máris közelebb jön a Gömbhöz, de néhány másodpercig csak helyben lebeg. Most látja meg a drón – vagy az, aki a drón kamerájának képét figyeli –, hogy még nem vagyok felnőtt. És békén fog hagyni. Legalábbis remélem, hogy ez történik.
