Sajtóklub: feltétel nélküli alapjövedelem; Brassói Lapok

A legnagyobb problémánk a terjesztés. Még mindig a legmegbízhatóbb terjesztőnk a posta, de nagyon sok településen megszűntek a postahivatalok. Van olyan Brassó megyei nagyfalu, ahol egyáltalán nincs még postaszolgálat sem. De az is megtörténik, hogy Négyfalu municípiumban, miután a Brassói Lapok kifizeti a postának a kihordási díjat, és a kézbesítési díjat az előfizetők is megfizetik, arra kényszerítik őket, hogy két-három kilométert gyalogoljanak, s a postán vegyék át az újságot.

Tudták-e, hogy melyik a legrégebbi erdélyi magyar lap? Folytatva az erdélyi, romániai sajtóról kör- és kórképet rajzoló sorozatunkat, a Brassói Lapokról beszélgettem Ambrus Attila főszerkesztővel, az április 16-i Sajtóklub második felében. Kevesen tudják, s erről még a Wikipédia sem ír, hogy a Brassói Lapokat a legendás Bem József tábornok alapította 1849-ben. Sőt, a román és német nyelvű testvérlap megjelentetését is fontosnak tartotta.

Articol editat de mihaly.istvan, 17 április 2018, 12:28 / actualizat: 5 július 2020, 12:51

A feltétel nélküli alapjövedelmet szerintem csak globális modellként lehet bevezetni, megvalósítani. Hogy ez miért lenne jó? Mert az embereknek nincs elegendő „fogyasztói erejük”, hogy azt amit termelünk, meg tudják vásárolni. Morális szempotból elfogadhatatlan, hogy a világ egyes részein az emberek éhen halnak vagy alultápláltak. A mostani kapitalizmusban igenis megengedhetjük magunknak, hogy az emberek alapszükségleteit kielégítsük… Nagyon naiv elképzelés az, hogy tudunk munkát biztosítani mindenkinek. Nagyon sok ember munkája nem kapcsolódik a tőkéhez, például a gyermeknevelés vagy az önkéntes munka, aminek viszont nagy társadalmi értéke van.

Négy héttel ezelőtt már vendégünk volt Raț Cristina szociológus, kutató, egyetemi adjunktus, akivel akkor a társadalmi egyenlőtlenségekről, az Európai Unión belüli óriási bérszakadékokról, valamint a Románián belüli regionális eltérésekről beszégettünk. Ezúttal egy rendkívül izgalmas témát jártunk körül, amelyről sokan azt sem tudják, hogy „eszik vagy isszák”. Lehet, hogy rövidesen már nem is kell dolgozni ahhoz, hogy (jól, rosszul de) „megéljünk”?
Ez ugye utópiának tűnik, pedig lehet, hogy Európa egyes országaiban a közeljövőben megvalósul. Finnországban már javában zajlik (2016 januárja óta), „kis léptékben” egy ilyen kísérlet. Svájcban is nagyon sok híve van az ilyen típusú alapjuttatás bevezetésének, rövidesen a parlament elé kerül egy hasonló kezdeményezés. Az április 16-i Sajtóklub első felében a feltétel nélküli alapjövedelemről beszélgettünk.

A legnagyobb problémánk a terjesztés. Még mindig a legmegbízhatóbb terjesztőnk a posta, de nagyon sok településen megszűntek a postahivatalok. Van olyan Brassó megyei nagyfalu, ahol egyáltalán nincs még postaszolgálat sem. De az is megtörténik, hogy Négyfalu municípiumban, miután a Brassói Lapok kifizeti a postának a kihordási díjat, és a kézbesítési díjat az előfizetők is megfizetik, arra kényszerítik őket, hogy két-három kilométert gyalogoljanak, s a postán vegyék át az újságot.

Tudták-e, hogy melyik a legrégebbi erdélyi magyar lap? Folytatva az erdélyi, romániai sajtóról kör- és kórképet rajzoló sorozatunkat, a Brassói Lapokról beszélgettem Ambrus Attila főszerkesztővel, az április 16-i Sajtóklub második felében. Kevesen tudják, s erről még a Wikipédia sem ír, hogy a Brassói Lapokat a legendás Bem József tábornok alapította 1849-ben. Sőt, a román és német nyelvű testvérlap megjelentetését is fontosnak tartotta.

Szerkesztő-házigazda: Mihály István