Nyolcadik alkalommal szervezték meg a Szociológus Napokat Kolozsváron
A Max Weber Szociológiai Szakkollégium, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, valamint a Kolozsvári Akadémiai Bizottság rendezvényére március hatodika és nyolcadika között került sor.
Az esemény során olyan tevékenységeket, előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket tartottak, melyekkel formális egyetemi keretek között nem találkozhatunk. Főként aktuális és közéleti, szociológiailag megközelíthető témákkal találkoztunk, erdélyi és külföldi, elismert szakemberek hozzájárulásával. A Szociológus Napok fő célja a szociológiai nézőpont széleskörű megismertetése, illetve a szociológus szakma népszerűsítése volt.
Az utolsó nap egyik legérdekesebb előadását Szabó Júlia doktorandusz tartotta, aki az erdélyi magyar fiatalok kultúrafogyasztó szokásait elemezte egy alapos és átfogó kutatómunkát követően. Ebből többek között kiderült, hogy bár sokan borúlátóak, főleg az úgynevezett magas kultúra jövőjét illetően, a kép talán nem ennyire elszomorító. A kultúrafogyasztás összképe manapság rendkívül összetett és gyorsan változó. A kultúrális kínálatban pedig egyre inkább elmosódnak a műfaji és minőségmeghatározási határok. Arra is választ kapunk, hogy melyik a négy alapvető kultúrafogyasztó típus és, hogy az ezekhez tartozó egyének milyen családi háttérrel rendelkeznek, illetve hogyan hatnak egymásra a kultúrális kereslet és kínálat a fesztiválokkal teletűzdelt, túlzsúfolt mai világunkban? Nem marad ki a beszélgetés kérdései-témái közül a jövőre vonatkozó kitétel sem, amely felveti a „Merre tovább kultúra?” alapkérdést.
Articol editat de laszlot, 12 március 2018, 22:11 / actualizat: 5 július 2020, 16:44
A Max Weber Szociológiai Szakkollégium, a BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, valamint a Kolozsvári Akadémiai Bizottság rendezvényére március hatodika és nyolcadika között került sor.
Az esemény során olyan tevékenységeket, előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket tartottak, melyekkel formális egyetemi keretek között nem találkozhatunk. Főként aktuális és közéleti, szociológiailag megközelíthető témákkal találkoztunk, erdélyi és külföldi, elismert szakemberek hozzájárulásával. A Szociológus Napok fő célja a szociológiai nézőpont széleskörű megismertetése, illetve a szociológus szakma népszerűsítése volt.
Az utolsó nap egyik legérdekesebb előadását Szabó Júlia doktorandusz tartotta, aki az erdélyi magyar fiatalok kultúrafogyasztó szokásait elemezte egy alapos és átfogó kutatómunkát követően. Ebből többek között kiderült, hogy bár sokan borúlátóak, főleg az úgynevezett magas kultúra jövőjét illetően, a kép talán nem ennyire elszomorító. A kultúrafogyasztás összképe manapság rendkívül összetett és gyorsan változó. A kultúrális kínálatban pedig egyre inkább elmosódnak a műfaji és minőségmeghatározási határok. Arra is választ kapunk, hogy melyik a négy alapvető kultúrafogyasztó típus és, hogy az ezekhez tartozó egyének milyen családi háttérrel rendelkeznek, illetve hogyan hatnak egymásra a kultúrális kereslet és kínálat a fesztiválokkal teletűzdelt, túlzsúfolt mai világunkban? Nem marad ki a beszélgetés kérdései-témái közül a jövőre vonatkozó kitétel sem, amely felveti a „Merre tovább kultúra?” alapkérdést.
Szilárdi Réka a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának adjunktusa A nemzeti radikalizmus és a kollektív identitás társadalomtudományi vonatkozásai. A Közép-kelet európai újpogány közösségek öndefiníciói címmel tartott egy érdekfeszítő előadást.
A nemzeti radikalizmus és vallás kapcsolatának feltérképezése alapvetően olyan transzdiszciplináris feladat, amelyben különböző tudományterületek elméleti és kutatási kooperációja elengedhetetlen. Egyrészről a szociológiai, szociálpszichológiai és antropológiai keretkontextus oldaláról, másrészt a történettudományi és politikatudományi elméletek, különös tekintettel az eltérő nacionalizmuselméletek, annak recepciójának és kritikáinak vetületéből érdemes a témával foglalkozni. Az előadás ebben a perspektívában vizsgálta a közép-kelet európai vallási és nemzeti összefonódásokat, illetve a nemzeti radikalizmus kollektív idenitásformáinak kérdéseit.
Az előadást követően beszélgettünk el az előadóval.
Riporter: László Tibor
