Sajtóklub: a barátság gyengülő erőterei
Az állások halmozása, a rohanás nem kedvez a barátságnak. Vargha Jenő-László pszichológus és Benkő Levente történész volt a vendégünk.
Az individualizmus, a felhalmozás az embereket elszigeteli egymástól… Milyen mintázatokat nyújt a kultúra? Ha nem az a menő modell, hogy az emberek összejárnak, keresik egymás társaságát, akkor elég gyér lesz a szociális hálózat. A több munkahely, az állások halmozása, az egymásra fordított idő csökkenésével a baráti kapcsolatok elsekélyesedtek. Interakció nélkül nincs barátság. (Vargha Jenő-László)
Mi magyarok egy kis ellenségeskedésért nem megyünk a szomszédba… Falun könnyebbnek tűnik a barátságot megőrizni, de az érem másik oldala, hogy nagyon könnyen össze is vesznek az emberek. Kell lennie egy bizonyos kulturális szintnek, ami létrehozza, működteti, közös nevezőre hozza a barátságot. De számtalan pozitív példa is van. Gyakran iskolázottsági szinttől függetlenül működnek nagyon szép és tartós barátságok, különböző nemzetiségűek között is. (Benkő Levente)
Egy tavalyi nemzetközi kutatás szerint a magyaroknak nagyon kevés a barátjuk. Nálunk már csak a mexikóiak és a koreaiak állnak rosszabbul ezen a téren. Sajnos ez az eredmény eléggé összecseng két jóval korábbi magyarországi felméréssel, amelyekből az derült ki, hogy mindössze négy év alatt, 1993 és 1997 között drasztikusan csökkent a magyar emberek barátainak száma és nőtt azoké, akik egyáltalán nem rendelkeztek ilyen kapcsolattal.
Vajon miért alakult ez így? Erről is beszélgettünk, pszichológiai és történelmi szempontból megvilágítva a tényeket és tendenciákat, de szó esett a szerelem és a barátság közti hasonlóságokról és különbségekről, a férfi-férfi és a férfi-nő barátságról és a lengyel-magyar barátságról is.
A lejátszóra kattintva az 55 perces élő műsor szerkesztett-rövidített változatát hallgathatják meg.
Szerkesztő-házigazda: Mihály István
Articol editat de mihaly.istvan, 6 március 2018, 21:43 / actualizat: 5 július 2020, 16:56
