Ha ünnepel a magyar széppróza, ünnepeljünk mi is!
Molnár Vilmos, Király László és Demeter Zsuzsa a Magyar Széppróza Napja alkalmából szervezett kolozsvári rendezvényen (fotó: Varga Melinda)
A Magyar Írószövetség javaslatára idéntől február 18-a a Magyar Széppróza Napja, így az április 11-i Magyar Költészet Napjával és a szeptember 21-ei Magyar Dráma Napjával együtt egyfajta kerek egész rajzolódik ki: van ünnepe a lírának, a prózának és a drámának is. Kolozsváron Király László, Molnár Vilmos és György Attila, valamint beszélgetőtársuk, Demeter Zsuzsa próbált egyfajta átjárót rajzolni a 19. és a 21. század, Jókai és a mi világunk között.
Milyen kérdéseket vet fel Jókai személyisége, fölöttébb gazdag írói életműve a ma embere számára? Hogyan olvassuk hatékonyabban a műveit, miközben a „szép-szép, de hosszú oldalakon át nem történik semmi” megállapítás talán arra ösztönzi a diákot, hogy sutba dobja még az Az arany embert is? Milyen problémákkal szembesülünk a mindennapokban, amelyekre gyógyírként szolgálhatna az irodalom? Ezekre az elsőre akár költőinek mondható kérdésekre is választ kaphatnak az alábbi összeállításban, segítségünkre lesz ebben Király László és Molnár Vilmos.
Articol editat de gergelyzsuzsa, 23 február 2018, 14:01 / actualizat: 5 július 2020, 17:16
Molnár Vilmos, Király László és Demeter Zsuzsa a Magyar Széppróza Napja alkalmából szervezett kolozsvári rendezvényen (fotó: Varga Melinda)
A Magyar Írószövetség javaslatára idéntől február 18-a a Magyar Széppróza Napja, így az április 11-i Magyar Költészet Napjával és a szeptember 21-ei Magyar Dráma Napjával együtt egyfajta kerek egész rajzolódik ki: van ünnepe a lírának, a prózának és a drámának is. Kolozsváron Király László, Molnár Vilmos és György Attila, valamint beszélgetőtársuk, Demeter Zsuzsa próbált egyfajta átjárót rajzolni a 19. és a 21. század, Jókai és a mi világunk között.
Milyen kérdéseket vet fel Jókai személyisége, fölöttébb gazdag írói életműve a ma embere számára? Hogyan olvassuk hatékonyabban a műveit, miközben a „szép-szép, de hosszú oldalakon át nem történik semmi” megállapítás talán arra ösztönzi a diákot, hogy sutba dobja még az Az arany embert is? Milyen problémákkal szembesülünk a mindennapokban, amelyekre gyógyírként szolgálhatna az irodalom? Ezekre az elsőre akár költőinek mondható kérdésekre is választ kaphatnak az alábbi összeállításban, segítségünkre lesz ebben Király László és Molnár Vilmos.
Szerkesztők: Gergely Zsuzsa és Ferencz Zsolt
