Amint arról múlt héten rádiónk is hírt adott, életének 87. évében, február 13-án este elhunyt Wacha Imre nyelvész, a közmédiában dolgozó rádiós és televíziós bemondók beszédtanára – közölte a család az MTI-vel.
Wacha Imre 1931-ben született Győrben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végzett, nyelvészként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt, ahol számos szótár, kézikönyv szerkesztésében vett részt. Nevét azonban nem csupán a tudományos munka tette ismertté, hanem az előadói tanári munka, amellyel rádiós és televíziós bemondók és műsorvezetők tucatjait, egyetemi vagy főiskolai hallgatók százait, valamint iskolások vagy tévénézők tömegeit vezette be az értelmes és szép kiejtésű magyar beszéd rejtelmeibe.
1964-ben kezdte a rádió, majd a televízió bemondóit oktatni. Dolgozott Bőzsöny Ferenccel, Debrenti Piroskával, segítette Acél Anna, Kertész Zsuzsa, Török Annamária, Varga János, Szlotta Judit és Bordi András indulását a pályán. Az elmúlt évtizedekben a közmédia szinte minden bemondója megfordult beszédtechnikai óráin, emellett mintegy 20 önálló és társszerzőként írt könyve, valamint mintegy 260 cikke, tanulmánya jelent meg.
2014-ben életműdíjat kapott az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA). 2015-ben a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült, 2017-ben Arany Kazinczy-díjat vehetett át az Anyanyelvápolók Szövetségétől.
Articol editat de gergelyzsuzsa,
21 február 2018, 10:52 / actualizat: 21 február 2018, 12:35
Amint arról múlt héten rádiónk is hírt adott, életének 87. évében, február 13-án este elhunyt Wacha Imre nyelvész, a közmédiában dolgozó rádiós és televíziós bemondók beszédtanára – közölte a család az MTI-vel.
Wacha Imre 1931-ben született Győrben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végzett, nyelvészként a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt, ahol számos szótár, kézikönyv szerkesztésében vett részt. Nevét azonban nem csupán a tudományos munka tette ismertté, hanem az előadói tanári munka, amellyel rádiós és televíziós bemondók és műsorvezetők tucatjait, egyetemi vagy főiskolai hallgatók százait, valamint iskolások vagy tévénézők tömegeit vezette be az értelmes és szép kiejtésű magyar beszéd rejtelmeibe.
1964-ben kezdte a rádió, majd a televízió bemondóit oktatni. Dolgozott Bőzsöny Ferenccel, Debrenti Piroskával, segítette Acél Anna, Kertész Zsuzsa, Török Annamária, Varga János, Szlotta Judit és Bordi András indulását a pályán. Az elmúlt évtizedekben a közmédia szinte minden bemondója megfordult beszédtechnikai óráin, emellett mintegy 20 önálló és társszerzőként írt könyve, valamint mintegy 260 cikke, tanulmánya jelent meg.
2014-ben életműdíjat kapott az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA). 2015-ben a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült, 2017-ben Arany Kazinczy-díjat vehetett át az Anyanyelvápolók Szövetségétől.
Forrás: Georgius Aranka Társaság
Wacha tanár úr számunkra, az anyanyelvi versenyek, táborok, rendezvények valamilyen vonzáskörében élők számára nem csak egy „egyszerű” nyelvész tanár volt, annál sokkal több. Ahogyan Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, vagy Bordi András rádióbemondó szokta emlegetni: Wacha tanár úr az utolsó XIX. századi lovag. Megjelenése, megnyilatkozásai, olykor hamiskás mosolya, közvetlen személyisége mind-mind lovagiasságának voltak összetevői. Hihetetlen szeretettel, türelemmel, megértéssel és bizakodással fordult a fiatalok felé. Mindig, minden szavával oktatott, de sosem kioktatott. Táborokban nemcsak az előadását tartotta meg, részt vett az egyéb foglalkozásokon, vagy például az éjszakába nyúló úgynevezett Bordi-esten, a szituációs, drámajátékokkal megtűzdelt, közösen éneklős eseményen. Mosolyogva nézte, és igen gyakran fényképezte a tábori életet, a táborozókat, akik nemhogy gyerekei, de unokái lehettek volna. Ha megengedik, egyik legkedvesebb személyes emlékem vele kapcsolatban: mikor Budapestre készültem kutatni több hónapra (két év lett belőle), zsoboki táborunkban odajött hozzám, és jellegzetes mosolyával azt mondta: itt a címem, telefonszámom, ha szüksége van egy nagymama-nagypapa-pótlékra, Margitkával (feleségével) szeretettel várjuk! Már sosem tehetek eleget meghívásának…
Kedves népdala, a Szivárvány havasán után idézzük fel Wacha Imre tanár urat saját gondolataival, az Anyanyelvápolók Szövetsége Ifjúsági Tagozata által készített megemlékező videó részleteivel.
