Prima pagină » Könyvjelző – „Visszatért a gyermekkorom egy része. Meg lett foltozva az én kendőm is.”
Könyvjelző – „Visszatért a gyermekkorom egy része. Meg lett foltozva az én kendőm is.”
Így olvastuk Máté Angi ötödik kötetét (Fotó: Papp Levente)
Articol editat de zsoltferencz,
7 február 2018, 08:57 / actualizat: 5 július 2020, 17:27
Mivel a rádióban vagyunk, sajnos nem mutathatjuk meg a könyv borítóját, illetve a tartalmát, de mindenkinek ajánlom: nézzen utána, keresse meg a boltokban vagy az interneten. Olyan alkotás ez, műalkotás, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. Elsőre nem is láttam a címet, a borítója viszont nagyon megérintett. Aztán elolvastam a címet és a szerző nevét, így már összeállt a kép: ez nem egy akármilyen könyv. Nemcsak a gyermekeimmel és a gyermekeimnek olvastam, hanem néha saját magamnak is. Számtalanszor elolvastam ezt a könyvet, belemerültem, de tény és való, hogy kell ehhez egy bizonyos helyzet, hangulat, még akár fényviszonyok, illatok is, amelyeket felidézhet a könyv is. Ahol én felnőttem, az udvaron volt egy gerlepár. Ott voltak minden nyáron a körtefa tetején. Egy idő után elköltöztünk, de vissza-visszatértem nagymamámat meglátogatni. Tizennégy éves lehettem, amikor az egyik gerle a kezeim között elhunyt. Eltemettem és irtózatosan megsirattam. Abban a pillanatban nem tudtam pontosan, hogy mit siratok, de utána kiderült, hogy igazából a gyermekkoromat sirattam meg. A másik gerle eltűnt, nem jött vissza soha többé. Állandóan jeleket kapunk az élettől, hogy vannak dolgok, és nem csak úgy vannak. Egyértelművé vált számomra, hogy ez egy ilyen jel volt – a gyermekkornak a vége. Fiaim vannak ismét, udvaros házban lakunk, és néhány éve megjelent egy gerlepár a diófa tetején. Visszatért a gyermekkorom egy része. Meg lett foltozva az én kendőm is.
Beszélgetőtársak: Kristály Bea és Ferencz Zsolt Borítókép: Makkai Bence felvétele.
