A természetvédelem szociális és ökológiai vetületei
Articol editat de laszlot, 27 december 2017, 17:51 / actualizat: 3 július 2020, 12:53
„A tájak napjainkra nagyon megváltoztak. Csak próbáljuk elképzelni, hogy milyenek is lehettek a bronzkorban vagy a kőkorban, amikor már emberkéz formálta, alakította. Milyen is lehetett a szántók, folyópartok, cserjések, legelők, települések, temetők, kultikus építkezések, mocsarak, tavak, hegyvidékek vagy utak által borított táj? Mert a jelenlegi Európai és Afrikai táj (is) már egyáltalán nem az a táj, amelyik kb. 1000 évvel ezelőtt volt. Pedig akkor még nagyon benne voltak a természetben. Nem függtek annyira a tájak az emberi alkotásoktól, mint napjainkban. Így jöttek létre a napjainkban is jól látható kultúrtájak. Már a mai kultúrtájak sem azok, amelyek 1000 évvel ezelőtt voltak. Napjaink természet- és környezetvédelme azokkal a gondokkal küzd, hogy a mai kultúrtáj számára igyekezzen megvédeni a hajdani kultúrtáj maradványait és menteni próbálja a génkészletnek is nevezhető őshonos növény és állatvilágot” – állítja Patkó Ferenc aki előadását követően rádiónknak is nyilatkozott.
Riporter: László Tibor
