Zárt világ nyitott kapuja
Szakszerű, akkreditált szolgáltatásaik a mindennapi tevékenységekben, az időskorral járó betegségekben nyújtanak segítséget és családias környezetben igyekeznek szebbé tenni az élet alkonyát. Fennállásának negyvenedik esztendejét ünnepli a kolozsvári Tóvidéki Református Gyülekezet. Ezalkalomból, a közösség gondozásába tartozó otthon kitárta kapuit az érdeklődők előtt.
Articol editat de csatari.melinda, 4 október 2017, 14:49 / actualizat: 21 július 2020, 20:42
Szakszerű, akkreditált szolgáltatásaik a mindennapi tevékenységekben, az időskorral járó betegségekben nyújtanak segítséget és családias környezetben igyekeznek szebbé tenni az élet alkonyát. Fennállásának negyvenedik esztendejét ünnepli a kolozsvári Tóvidéki Református Gyülekezet. Ezalkalomból, a közösség gondozásába tartozó otthon kitárta kapuit az érdeklődők előtt.
Tizenkét alkalmazottunk van és egy orvosnő, aki részmunkaidőben dolgozik, illetve öt önkéntes segít nekünk. Komoly heti programunk van, itt nincs lazsálás. Egy szociális munkás naponta foglalkozik a lakókkal. Tematikus beszélgetés, kézimunka, zenehallgatás, tánc, társasjáték, agytréning, fejlesztő tevékenység, keresztrejtvény-fejtés szerepel napirenden, illetve közös főződélelőttöket tartunk. Sokan érzik mégis úgy, hogy “nem jó itt”. És ez érthető, hiszen az idős ember megszokott otthonában érzi jól magát. S mégha nem is tudja már, hogy hol van az otthona, hogy hogy néz ki az otthona, de az örökös hazavágyás megvan benne.
A nyílt napot azért tartjuk, hogy tudomására hozzuk a társadalomnak: ez nem egy szomorú hely, ahova félve lépünk be, hogy vajon mit fogunk látni, milyen szagok fogadnak. Próbáljuk ledönteni az előítéleteket, hogy az emberek lássák: itt érdemes lakni, ide nem meghalni jönnek az idősek, hanem azért, hogy utolsó éveiket méltó módon, színesen töltsék.Kozma Erika
– mondja Kozma Erika, az otthon vezetője, a Tóvidéki Református Gyülekezet Fébé Idősek Otthonában, a Küküllő/ Târnavelor utca 1-es szám alatt.
Otthon se lehetnék jobban, mégis hazavágyom. A házad bezárva, te meg ülj itt, mert nem vagy képes magadat ellátni… Ez nehéz.
– meséli szomorúsága okát Iza néni.
Szerkesztő: Csatári Melinda
