Amikor helyénvaló „parancsolni”: ha a pincér kér rá
Március végén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete Élő Könyvtárában munkahelyi előítéleteket oszlattak el az élőkönyvekkel folytatott beszélgetések. A pincér szakmához is sok sztereotípia társul. Császár Melindával, aki nyolcadik éve dolgozik a szakmában, ezek közül említünk meg párat. Semmiség, hogy pár tányért, poharat kivisz az asztalokhoz? Megsínyli a lába az állómunkát? Az ittas vendéggel hogy lehet szót érteni? Sokan reklamálnak? Szokás bosszúból beleköpni a levesbe? Felveti a borravaló? Naphosszat fal és piál? A vendégek udvarolnak a „pincérnőcskének”? Nyúlkálnak? Ellesi a szakács ételkölteményeit?- kiderül az interjúból.
„A helyemen vagyok. Nagyon szeretem a munkatársaimat. Amellett szeretek tálcát hordani, felvenni a rendelést, szeretem kiszolgálni az embereket. Jó érzés, ha egy asztaltársaság elégedett, ha szót értek a vendégekkel. Nem tudom, hogy van ez, de amióta elkezdtem dolgozni, mindenik helyen tanultam valami újat a kollegáktól, folyamatosan tudok fejlődni.”
– mondja Császár Melinda.
Szerkesztő: Csatári Melinda
Szerkesztő: csatari.melinda, 2017 április 26, 16:11 / actualizat: 2020 augusztus 6, 8:44
