Rovarok, virágok, beporzás, tavasz, élet. Beszélgetés Patkó Ferenc biológussal
A rovarok és a növények kapcsolatai , minden bizonnyal nagyon régiek és nagy valószinüséggel állithatjuk , hogy már a földtörténeti Karbon korszakban jöttek létre. Rovarmaradványok ugyanis már abból a korszakból is vannak. Legjobban a bogarak (Coleoptera ) lenyomatai őriződtek meg , de vannak maradványok hártyásszárnyúakról ( Hy-menoptera ) és szitakötőkról ( Odonata ) is amelyek a későbbi korokban , mint a Pleisztocén amelyet a nyitvatermők és a megjelent zárvatermők uraltak , fejlődtek. Főleg a nyitvatermők (fenyők ) gyantájában őriződtek meg borostyán elnevezéssel. Tanulmányom amelyik 10 éves megfigyeléseken alapul, azt követi figyelemmel hogy miként és miért jöhetett létre a kölcsönösségen alapuló beporzása a növényeknek ( a virágoknak ) a rovarok segitségével? Figyelembe véve kutató elődeim munkásságát , már a XIX . században kitünő válasz született arra hogy mi is a beporzás és miért is van ? A biológiában , a növénytanban különösen számontartott kutatás adhat erre választ. Ez a munkásság , legalább öt évig tartó megfigyeléssel Christian –Conrad SPRENGEL( 1750 – 1816 ) német pap-tanár és botanikus nevéhez főződik. Aki , az 1793 –ban megjelent könyvében elsőnek ismerteti a természet azon „ titkának „ a megfejtését hogy miként megy végbe a növények (virágos növények ) beporzásainak a mechanizmusa ? Nem mások által ,mint a rovarok segitségével. Tudhattuk meg Patkó Ferenc biológustól a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 15-ik fórumán amelyen előadást tartott Rovarok(insecta) általi beporzás címmel. A korábban elkészített két részes beszélgetés azonban most a tavaszérkeztével vált igazán időszerűvé amikor a természet újjáéledésével bárki megfigyelheti azokat a természetben lejátszodó folyamatokat amelyekről az interjúban szó esett.
Riporter: László Tibor
Szerkesztő: laszlot, 2017 március 28, 23:29 / actualizat: 2017 június 7, 9:50
