Rovarok, virágok, beporzás, tavasz, élet. Beszélgetés Patkó Ferenc biológussal

Articol editat de laszlot, 28 március 2017, 23:29 / actualizat: 7 június 2017, 9:50

A rovarok és a növények kapcsolatai  , minden bizonnyal nagyon régiek és nagy valószinüséggel állithatjuk , hogy már a földtörténeti  Karbon korszakban jöttek létre. Rovarmaradványok ugyanis már abból a korszakból is vannak. Legjobban a bogarak (Coleoptera ) lenyomatai őriződtek meg , de vannak maradványok hártyásszárnyúakról ( Hy-menoptera )  és szitakötőkról ( Odonata ) is amelyek a későbbi korokban , mint  a Pleisztocén  amelyet a nyitvatermők és a megjelent zárvatermők  uraltak , fejlődtek.  Főleg a nyitvatermők (fenyők ) gyantájában őriződtek meg  borostyán elnevezéssel. Tanulmányom amelyik 10  éves megfigyeléseken alapul, azt követi figyelemmel hogy miként és miért jöhetett létre a kölcsönösségen alapuló beporzása  a növényeknek ( a virágoknak ) a rovarok segitségével?            Figyelembe véve  kutató elődeim munkásságát , már a XIX . században kitünő válasz született arra hogy mi is a beporzás és miért is van ?  A biológiában , a növénytanban különösen számontartott kutatás adhat erre választ. Ez a munkásság , legalább öt évig tartó megfigyeléssel  Christian –Conrad  SPRENGEL( 1750 – 1816 ) német  pap-tanár és botanikus nevéhez főződik. Aki , az 1793 –ban megjelent könyvében  elsőnek ismerteti a természet azon „ titkának „ a megfejtését hogy miként megy végbe a növények (virágos növények ) beporzásainak a mechanizmusa ? Nem mások által ,mint a rovarok segitségével. Tudhattuk meg Patkó Ferenc biológustól a Magyar Tudomány Napja Erdélyben 15-ik fórumán amelyen előadást tartott Rovarok(insecta) általi beporzás címmel. A korábban elkészített két részes beszélgetés azonban most a tavaszérkeztével vált igazán időszerűvé amikor a természet újjáéledésével bárki megfigyelheti azokat a természetben lejátszodó folyamatokat amelyekről az interjúban szó esett.

Riporter: László Tibor