Változékony időjárás, vagy éghajalatváltozás?
Műsorunk csak azokat érinti, akik a kék bolygó lakói: mindenkit. Vajon cudarabbak ezek a telek, nyarak, mint például a múlt századiak? Mit tartogat a „globális éghajlatváltozás”? Nyáron kánikulát, télen egyre hidegebbet? Télen- nyáron egyaránt felmelegedést? Egyáltalán változik az éghajlat? Hogy változik a csapadék? Több a sugárzás? Az éghajlatválozás több, mint felmelegedés! Jégfelszín és tengerszint alakulást, ciklonális-anticiklonális változást egyaránt tartogat. Az éghajlatváltozás nem egyenlő az évek közötti változékonysággal.
Maradt még gondolkodási időnk, mozgásterünk, hogy bármit befolyásolhassunk? – kérdezzük Bartók Blanka éghajlatkutatót, a BBTE Földrajz Karának adjunktusát, akit tavaly az MTA Arany János Fiatal Kutató Díjjal, a BBTE Kiváló Kutatói Díjjal tüntetett.
– Ha egyre gyakrabban következnek be rekord jelenségek és azok kezdenek „normálisnak” számítani, akkor már éghajlatváltozásra gondolhatunk. Mert az nem véletlen, hogy egyre többször mérünk olyan értékeket, amelyek az elmúlt harminc évben sokkal ritkábban fordultak elő.
– A globális éghajlatváltozás régiónként eltérően fog megnyilvánulni. Nálunk a nyár melegebb, szárazabb lesz, enyhébb lesz a tél. Észak-Európában megnő a csapadék mennyisége. A mediterrán térség (talán a föld egyik legérzékenyebb pontja csapadék szempontjából) szárazabbá válik.
– Például a széndioxid, mint üvegházhatású gáz, körülbelül száz évig a légkörben marad. Mindegy, hogy hol bocsátjuk ki, Amerikában, Európában, Ausztráliában, egyenletesen elkeveredik és mindenkit érint, egységesen. Ha minimálisra csökkentenénk a kibocsátást, akkor is, legalább ötven évig éreznénk még az üvegházhatást. Annak ellenére, hogy harminc éve beszélünk a gondokról, az éghajlatváltozásról, évről évre nő a kibocsátás. Az energiatermelésnek ma is közel nyolcvan százaléka fosszilis energia.
– mondja Bartók Blanka kutató.
Szerkesztő: Csatári Melinda
Articol editat de csatari.melinda, 25 január 2017, 16:12 / actualizat: 6 augusztus 2020, 7:39
