Nemzeti jelképek versus nemzetbiztonság
Nemzeti jelképek versus nemzetbiztonság. Ez volt a címe annak a pénteki román-magyar konferenciának, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Reconstructio Egyesület szervezett Kolozsváron.
A konferencián Tőkés László mondott köszöntő beszédet. Az európai parlamenti képviselő elmondta: „Mi a románokkal is párbeszédet akarunk folytatni, a tusnádfürdői nyári tábor szellemében – ahol lassan elpárologtak a román párbeszélők – de nem adjuk fel. Örömmel jelenthetem, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács immár a negyedik ilyen konferenciát szervezi.”
A román-magyar konferencián Bakk Miklós politológus az erdélyiség kudarcaként beszélt Klaus Iohannis államfői mandátumáról. Úgy vélte, Iohannis azt mulasztotta el, hogy a nemzetek közös kormányzásának az erdélyi örökségét Románia értékévé tegye.
Gabriel Andreescu bukaresti politológus egyetemi tanár azt tartotta fájdalmasnak, hogy a Romániában 27 évvel a rendszerváltozás után is a titkosszolgálatok akadályozzák a román-magyar párbeszédet.
Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga társelnöke sajnálattal állapította meg, hogy Románia az utóbbi években „az etnocentrizmus és az ortodoxizmus” irányába, Magyarország pedig az „illiberális demokrácia” irányába mozdult el, és az államközi párbeszéd teljesen megszűnt.
Szilágyi Szabolcs összeállítása:
A konferenciába Bukarestből az interneten keresztül bekapcsolódott Lucian Mîndruță televíziós személyiség, aki sajnálattal állapította meg, hogy míg a románok és a magyarok azon vitatkoznak, ki volt hamarabb Erdélyben, a demográfiai helyzet alapján száz év múlva az lehet a vita tárgya, ki volt az utolsó Erdélyben.kvr/mti
Szerkesztő: Szilágyi Szabolcs, 2016 november 19, 13:09
