„Szabadság utáni depresszió” esetén irány a szabad levegő!
A szabadság utáni depresszió egy régi tünetegyüttes viszonylag új elnevezése: azt a lehangoltságot, kedvetlenséget emlegetik így, amit a nyaralásból a munkahelyére visszatérve érez az ember. Arról, hogy mennyire pontos ez a meghatározás, egyáltalán, beszélhetünk-e depresszióról ebben az esetben, Barna Katalin pszichológust kérdeztük.
A szakértő elsőként pontosította, hogy a nyaralás utáni depresszió nem mentális probléma, hanem hangulatzavar, kiváltó oka pedig a veszteségélmény, ami akár egy kellemesebb, boldogabb periódus elmúlását is jelentheti. A szabadság utáni hangulatzavar legközelebbi „rokona” az őszi lehangoltság, amelyet fizikai tényezők okoznak: az alacsonyabb D vitamin-szint kihat az endorfin és szerotonin hormonok termelésére, amelyek hiányában kevésbé érezzük boldognak magunkat. Ugyanakkor több melatonin nevű hormon termelődik, ez pedig nagyobb fáradtságérzettel jár.
Barna Katalin azzal a jó hírrel szolgált, hogy a nyaralás utáni és az őszi lehangoltságra egyaránt ellenszer, ha rendszeresen tartózkodunk szabad levegőn, és keressük az emberek társaságát, azonban arra is figyelmeztetett, hogy egy-két alkalom után még nem szabad látványos javulásra számítani. A szabadság utáni „depresszió” részben megelőzhető azzal, ha a nyaralásból hazatérve legalább egy napot szánunk arra, hogy áthangolódjunk a munkahelyi mindennapokra.
Az orvos által is depressziónak minősített tünetegyüttes fizikai változásokkal is jár: evés- és alvászavarok, súlyosabb esetben öngyilkossági gondolatok jellemzik. Ha a környezetünkben élő ember miatt aggódunk, figyelemfelkeltő jel lehet, ha több mint három-négy hete, nap mint nap ugyanannyira rossz hangulatban van az illető, magába zárkózik, testtartása is megroggyan. Magunknak akkor érdemes pszichológushoz fordulni, ha rosszul alszunk, étvágyunk, szexuális vágyunk csökken – vagy éppen a szokásosnál jóval többet eszünk -, ha az élet minden területére kiterjedő reménytelenséget, ólmos fáradtságot érzünk.
Barna Katalin elmagyarázta, a pszichoterápia depresszió esetén nem föltétlenül jelent gyógyszeres kezelést. Olyan lépésekről van szó, amelyekkel megtanulunk másképp gondolkodni, a negatív gondolatokat először semlegessé, aztán pozitívvá átfordítani. Öngyilkossági gondolatok esetén azonban a szakértő már jónak látja pszichiáterhez fordulni.
Szerkesztő: Papp Levente
Szerkesztő: fulopnoemi, 2016 október 18, 17:10
