„Lélekkabát”-ban vacogni – Demény Péter verseskötete
Nyolc évig nem volt vers, legalábbis nem könyvben. Volt dráma, színházi esszé, Facebook-on közzétett névnapi köszöntő. A költészet is a közösségi oldalra költözött, most azonban megunta a lájkok birodalmát és kis fehér könyvbe költözött.
Articol editat de gergelyzsuzsa, 1 március 2016, 14:59
Tavaly, a „Kolindárium”-mal szinte párban jelent meg Demény Péter „Lélekkabát” című verseskötete a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában. A könyv nemrég Kolozsvárra is eljutott, a Györkös Mányi Albert Emlékházban Balázs Imre József faggatta költőbarátját.
„A kabát az egy nagyon jó kis ruhadarab, és nem fázol már annyira, de akkor, amikor a kötet verseit írtam, ez az annyira azért nagy súllyal esett a latba.”
„Nem tudsz úgy megteríteni, vagy olyan vacsorát főzni, hogy ez a mondat, hogy mást szeretek, jól hangozzék, és úgy feküdj le aznap, mint minden más napon.”
Demény Péter költővel beszélget a „Lélekkabát” című kötetről Gergely Zsuzsa.
Fotók: Koós Imola (maszol.ro)
