Prima pagină » Műsorok » Zenetár » Zenetér: Jókedv és díjözön – népdalverseny Jagamas János emlékére

Zenetér: Jókedv és díjözön – népdalverseny Jagamas János emlékére

Vidámra, hangulatosra, családiasra sikeredett idén is Mérában a Jagamas Jánosról elnevezett népdalverseny
Erről a zenetérben is meggyőződhettünk a legnagyobb és a legkisebb, a legvidámabb és a legkitartóbb résztvevők segítségével. Ötödik alkalommal versengtek ugyanis október 10-én népdaléneklésben Jagamas János emlékére a Kolozs megyei Mérában. Az eredetileg Guttman Mihály által kezdeményezett vetélkedőt azért rendezi itt a Romániai Magyar Dalosszövetség, mert a helység éveken át fontos szerepet játszott a neves népzenekutató, zeneszerző életében. A helyi Református Egyházközség tanácstermében a kisebb-nagyobb résztvevők között idén még óvodások is voltak. A versenyzők teljesítményét Tóth Guttman Emese, a Dalosszövetség elnöke, Bedő Ágnes karnagy és Mann Gabriella zenetanár értékelte.

Osztozni az éneklés örömében

„Az éneklés gyönyörűséges, éppen ezért fontos, hogy másokat is gyönyörködtessünk az éneklésünkkel” — Mezei Csaba mérai református lelkész pár szóban meggyőzte a résztvevőket milyen fontos, hogy másokkal is osztozzunk az éneklés örömében.

Vagány dolog a népdalóra

— mondják a legnagyobb versenyzők. Kis Ildikó Ilka, (III. díj) és Ludusan Bettina Gabriella (I.díj) a Kolozsvári S. Toduta Zenelíceumban szakszerűen, népdalórán ismerkednek a népzenével.

A legkisebb versenyzők,

Antal-Wolf Katalin (Kolozsvár, I.díj) és Ghevald Orsolya (Kolozsvár, II. díj) éppoly bátrak voltak mikrofonközelben, mint amilyen bátran énekeltek:

A legvidámabb „csapat”

Szabó Bence (I. díj) és Szabó Viola (I.díj) Zilahról,
Tőtös Petra Júlia ( II. díj) és Kulcsár Cintia-Noémi (II. díj) pedig Szilágysomlyóról jött, jókedvű nevetésekkel érkeztek, díjakkal gazdagodva indultak haza.

Málnási Pál harmadik díjat szerzett, még meggondolja, hogy fog-e máskor is versenyezni.

A leghűségesebbek:

Székely Katalin tanítványai a Látássérültek és Gyengénlátók iskolájából nem hiányozhatnak a Mérai népdalversenyről: Csata Hermina Mercédesz (I. díj), Frigur Botond (II. díj), Furu Csongor István (dícséret)

Népi ruhák „parádéja”

A versenyzők többsége népviseletben lépett fel. Érezhető büszkeséggel meséltek ruhájukról, függetlenül attól, hogy sajátjuk volt, vagy erre az alkalomra szerezték:

Híressé tette a mérai csorgóvizet

A gyermekek arról is hallhattak ki volt a verseny névadója, sőt, Varga György, a mérai iskola nyugalmazott igazgatója
egy igazi meglepetéssel is szolgált: a Széchenyi-díjat, amelyet Jagamas 1993-ban vehetett át, a továbbiakban Mérában őrzik majd. Nem véletlenül, hiszen a helység egykor nagyon fontos volt Jagamas számára, aki kórust alapított itt, és a helység népdalaiból is híressé tett néhányat. Varga György, a mérai iskola nyugalmazott igazgatója úgy véli: Méra és Jagamas János összetartoznak.

Varga György arról is mesélt, hogy Jagamas Jánosnak köszönhetően ma már messze földön híres a mérai csorgóvíz, a népdalfeldolgozás gyakran csendül fel különböző kórustalálkozókon:

[youtube height=”366″ width=”650″]PLACE_LINK_HERE[/youtube]

A többségükben szebbnél szebb népi ruhában bemutatkozó versenyzők élvezték a hangulatot, az éneklést, a finom szendvicseket is, amelyekből bőven fogyaszthattak, sőt, a pálinkásan vidám népdalt is, amelyet Mezei Tünde tiszteletes asszonytól tanulhattak, s amelyet különben a zsüri is örömmel fogadott.

Jagamas János (1913-1997)
életművének középpontjában a népzene gyűjtése, rendszerezése és közkinccsé tétele állott. Kötetei (Moldvai csángó népdalok és népballadák, Romániai magyar népdalok –társszerzőkkel, Magyaró énekes népzenéje –szintén társszerzőkkel, A népzene mikrokozmoszában) 6000-nél is több dallam lejegyzésén, és mintegy 12 000 dallam rendszerzésén alapultak. Kéziratban maradt 103 csíki népdal című kötet, monográfiát tervezett Inaktelkéről és Trunkról.
Nem sajnálta az időt és a fáradságot arra sem, hogy egyszerű falusi emberekkel megismertesse a kóruséneklés élményét.
Sokat tett a kóruskultúra fejlesztéséért is: egyik alelnöke volt a Nagy István irányította Bartók Béla Dalosszövetségnek, vezette a mérai vegyeskart, jelen volt kórustalálkozókon, karmesterképző tanfolyamokon.