Ismét ünnepelt Abrudbánya maroknyi magyarsága

A VI. Magyar Közösségi Napot tartották június 27-én Abrudbányán. A helyi Magyar Kulturális Egyesület szervezte rendezvényen több magas rangú vendég is jelen volt, képviseltette magát Magyarország kolozsvári főkonzulátusa, és ott volt dr. Szili Katalin nemzetpolitikáért felelős államtitkár is, aki megbeszélésen vett részt környékbeli és távolabbi szórványközösségek képviselőivel. A kerekasztalt követően nyilatkozott a Kolozsvári Rádiónak.

– Ahhoz képest, hogy eddig Ön hogyan látott rá a szórványlétre, most mennyire tisztult le a kép, vagy milyen gondokkal találkozott, amiket eddig talán Budapesten nem vettek figyelembe? – kérdezte a politikustól Juhász Éva.

– Nagyon fontos látni számunkra azt, hogy a szórványban élők sokkal nehezebb körülmények között, és nehezebb feladatokkal kell, hogy megküzdjenek. Az egyik fontos kérdés volt ezen a beszélgetésen, hogy lehet, hogy fordítani kellene a prioritásokon, hogy elsősorban egy tulajdonképpen pozitív diszkriminációval segíteni a szórványban élő magyarságot, legyen szó akár az oktatásról, a kultúra ápolásáról, vagy annak az infrastruktúrának a megteremtéséről, ami ezeknek a szolgálatában állhat. Illetve elhangzott itt az is, hogy egy következő európai uniós költségvetési időszakban hogyan lehetne egy kofinanszírozással azoknak az infrastruktúráknak a fejlesztésében, felújításában segítséget nyújtani, amik ezt a magyarságlétet biztosítják.

– Számomra egyébként példaértékű az, amit Abrudbánya e kérdésben tesz – fűzte hozzá dr. Szili Katalin,- hiszen statisztikák szerint 73 magyar él ma a településen, s látszik, hogy a közösség nem azt szeretné, hogy passzivan ül, és majd valaki az ő helyzetükön segít,hanem elkezdtek saját maguk egy olyan jövőképet teremteni, ami mögé tényleg szívesen áll oda az ember.

A rendezvény, a korábbiakkal ellentétben, láthatóan sokkal visszafogottabb jelleget öltött, az ünnepi istentisztelet után most nem a főtéren, hanem a református parókia tanácstermében és udvarán folytatódott. Lehetett érezni, hogy a hangsúly ezúttal a ráérősebb találkozásokon, beszélgetéseken van, s az abrudbányai gyerekek és a szamosújvári fiatalok előadása keltette meghitt hangulatban minden bizonnyal jobban csúszott a finom krumpligulyás is.

– Most próbáltuk, hogy kicsit inkább magyarabb legyen – mondta riporterünknek Kopenetz Lóránd főszervező, az abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület elnöke. – Nem rossz értelemben, nem akartunk kirekeszteni senkit, de most a kulturális részére akartunk nagyobb hangsúlyt fektetni. Ami nagyon fontos, hogy itt voltak Abrudbányáról persze, Aranyosbányáról, Topánfalváról,  Zalatnáról, Székelyföldről, látszott, hogy nem vagyunk magunkra hagyva, ide tudtuk összpontosítani a vidék magyarságát. Ez azért is fontos, mert azok a magyarok jöttek el, akiknek a mi egyesületünk elősegítette a magyar állampolgárság megszerzését, a mi közbenjárásunkkal ,a mi költségünkön lettek a fordítások, lettek utazások térítve, szóval hatalmas munka volt, amit vállaltunk, nem támogatott minket senki, de a lényeg az, hogy ezek az emberek érezték, hogy egy közösséghez tartoznak. Lehet, leéltek 40-50 évet, és ezt nem érezték, de most érzik. A zalatnai például eljön Abrudbányára, tudja, hogy itt testvérei vannak, barátai, és jót mulat, és jó hangulat van. Nagyon-nagyon örvendek, hogy sikerült megmozgatni az embereket, éreztem, hogy érdemesnek tartották, hogy eljönnek, és egy napot itt eltöltenek – mert jó.

– Visszatérve a szórványkerekasztalra dr. Szili Katalinnal, Ön miben remél támogatást?

– Én azért szeretek ide járni, mert azt szoktam mondani, hogy – sok több százfős székelyföldi közösséget megszégyenítő módon – van jövőbe vetett hitük,holott ennek a városnak az egy százaléka magyar. És ők, igenis, a lehetőségeik szerint úgy gondolják, hogy van ebben a városban magyar jövő, és tesznek is érte. Ez nagyon fontos, ebből csak tanulni lehet – fogalmazott Demeter László.

Szerkesztő: juhaszeva, 2015 június 29, 20:57 / actualizat: 2015 június 30, 18:15