Milyen betegségekkel küszködött a középkori Székelyföld?
Utolsó erdélyi állomására, Sepsiszentgyörgyre érkezett a Szóra bírt csontjaink című vándorkiállítás. A tárlat ismerteti a Székelyföldön feltárt középkori temetők leletein végzett legújabb történeti és embertani vizsgálatok eredményeit. Megmutatják a csontmaradványokon is nyomot hagyó betegségeket.
Articol editat de Szilágyi Szabolcs, 11 március 2015, 16:44
Csergő Tibor András, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum vezetője, a kiállítás székelyföldi kurátora a Kolozsvári Rádiónak elmondta: „Elsősorban inkább betegség-bemutató csontmaradványok, kevesebb a koponya. Egy kis székelyföldi modul van beépítve a kiállításba, ahol a székelyföldi ásatásokból előkerült csontokból van egy olyan koncepcióval megkomponált rész, ahol igazából találkozhatunk azzal, hogy a középkori székelyföld milyen betegségekkel küszködött, ami kiolvasható ezekből a csontokból. A szifilisz, vagy van például egy amputáció is begyógyult csonttal, vagy a TBC betegség jelenik meg. Hihetetlen módon, van egy olyan gerincoszlop, amely teljesen meggörbül, mint egy S betű, a TBC miatt. Igazából ez a székelyföldi temetőkből kiemelt régészeti leletek arról beszélnek, hogy milyen a középkori székely patológia.”
a teljes interjú
Te is lehetsz Dr. Csont!
A székelyföldi nyavalyákat őrző csontok bemutatása, része a budapesti Magyar Természettudományi Múzeum Szóra bírt csontjaink című vándorkiállításának, amelyet csütörtökön nyitnak meg Sepsiszentgyörgyön. A kiállítás első részében megmutatják, mit és hogyan vizsgálnak az antropológusok, a székelyföldi csontok alapján kiderül milyen betegségekről vallanak elődeink ásatásokon feltárt csontjai. Az arcrekonstrukciók segítségével pedig szembenézhetünk többek között Szent Lászlóval, Janus Pannoniusszal vagy Dobó Istvánnal. A kiállítás kiegészítő eleme az általános és középiskolai oktatásnak, ugyanakkor érdekes ismereteket nyújt a felnőtteknek is.
A Szóra bírt csontjaink Június 30-ig tekinthető meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
