Ukrajna: Minszk 2

Az ukrán helyzetre próbálnak szerdán pontot tenni egy újabb minszki csúcstalálkozón. A fehérorosz fővárosban találkozik Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna vezetése, hogy tárgyaljanak a szomszédos ország sorsáról.

A nyugati országok úgy vélik, Moszkva fegyverzi fel az ukrajnai zavargásokért felelős lázadó csapatokat. Barack Obama figyelmeztette Moszkvát, hogy ragadja meg az alkalmat és kössön békét, különben megtorlásra számíthat. Mindeközben rakéták csapódtak az ukrán hadsereg kelet-ukrajnai főhadiszállásába, valamint környező épületekbe. Úgy tudni, hatan meghaltak, de a helyzet elmérgesedése óta közel hatezer halottról tudni.

Nagy Britannia a maga részéről jelezte: fenntartja a jogot, hogy fegyvert szállítson Ukrajnának és megakadályozza Kijev katonai összeomlását. Korábban szóba került, hogy a NATO fegyverszállítmánnyal támogassa Ukrajnát, ám a tagállamok egy része elzárkózott az ötlettől. Amerikában a New York Times szerint 3 milliárd dolláros fegyverszállítmányról egyeztettek az illetékesek. A Pentagon vezető posztjának várományosa, Ashton Carter meghallgatásán elmondta: hajlik Ukrajna fegyverszállításokkal történő támogatására, ugyanakkor nem nevezte meg, hogy ezek konkrétan milyen fegyverek lehetnek.

Brüsszel: Ha új megállapodás születik az ukrajnai válság politikai rendezésére  Minszkben, akkor azt meg is kell valósítani, mert ezek a tárgyalások az utolsó lehetőségek egyikét jelentik a békés rendezésre – foglaltak állást kedden az ukrán válságról tartott plenáris vitában az Európai Parlament képviselői. A politikusok szerint az újabb megállapodás meghiúsulása a válság további súlyosbodásához vezethet. A legtöbben elutasították a katonai megoldást, mások pedig arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az EU-nak le kellene számolnia azzal az illúzióval, hogy Oroszországgal partneri viszonyt lehet fenntartani.

Az ukrán helyzetről 2013 ősze óta lehet beszélni, amikor a kormány megtorpant az Európai Unióhoz való felzárkózás útján. Az akkori ukrán vezetés lépésére a lakosság egy része tüntetésekkel reagált, majd az egyre zavarosabb helyzetben, 2014 tavaszán Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet. Tragikus epizódja a fegyveres összecsapásoknak az a Maláj utasszállító repülőgép, amelyet valószínűleg a szakadár fegyveresek lőttek le – minden utasa odaveszett. 2014 szeptember 5-én született az első minszki egyezmény, amelynek a békés rendezés volt a célja: bővített autonómia Kelet-Ukrajnában, cserébe a fegyverek kivonásáért. Az első egyezményt egyik fél sem tartotta be, szerdán születhet meg a második minszki egyezmény az ukrán helyzetről.

mti

Szerkesztő: banyai.margo, 2015 február 11, 10:39