Élő Kolozsvári Rádió

Donát 160: A nép ellensége – a néző kedvence

thomas_ostermeier

Thomas Ostermeier

Thomas Ostermeier világhírű német rendező, a berlini Schaubühne társulat vezetője az utóbbi időben arra vállalkozott, hogy színre vigye Henrik Ibsen életművét. Ibsen darabjai közül „A nép ellenségével” kapcsolatban fenntartásai voltak. Túl egysíkúnak tartotta a cselekményt és túl skatulyázhatóknak a szereplőket. Dramaturgiailag átdolgozta az egészet és a végeredmény egy olyan előadás lett, amely a legnyugodtabb emberben is feltámasztja a civil kurázsit, a tettvágyat.

„A nép ellensége” története röviden ennyi: egy kis fürdőváros orvosa, dr. Stockmann felfedezi, hogy a település jólétét biztosító fürdő vize szennyezett, komoly betegségeket okoz. Mindennek hangot is szeretne adni, elsősorban a helyi újságban kívánja megjelentetni a laboratóriumi elemzések eredményét. Csakhogy testvére, a város polgármestere tudtára adja, hogy nincs pénz a vezetékek kicserélésére, a negatív kampány pedig megakadályozná a kisváros további fejlődését, a turisták elmaradása ismét porfészekké degradálná a települést. Lassan-lassan mindenki elpártol Stockmann mellől, ő azonban fanatikusan ragaszkodik az igazsághoz és lakossági fórum elé viszi az ügyet. Ezt az interaktív jelenetet, amely egy monológ kivételével improvizáció, már Ostermeier képzelte hozzá a darabhoz. A befejezést is ő módosította. Ez esetben a feleség édesapja, Stockmann apósa állítja választás elé a fiatalokat: vagy lemondanak a tények nyilvánosságra hozásáról, vagy búcsút mondanak az örökségüknek, egy jól menő cég részvényeinek. Az előadás végén Stockmann és Katharina ott ül az asztalnál, kezükben sör. Kortyolnak és a részvényekre néznek. Majd megint kortyolnak. Lemegy a függöny.


A nép ellensége

Thomas Ostermeier „A nép ellensége” című előadását két ízben is láthatták a kolozsváriak, az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Ahogy távolodom az élménytől, annál jobban tetszik a produkció és egyre többet gondolok rá. Nem vagyok forradalmár alkat, nem vonulok hetente utcára, még akkor sem, ha osztom a tüntetők véleményét. Nem szeretem az igazság szót, mert nem hiszem, hogy egyetlen egy igazság létezik, nem hiszek abban, hogy a többségben az erő, sem abban, hogy mi, egyszerű polgárok, látványosan bele tudunk szólni a világ menetébe. Összeesküvés-elméleteknek sem vagyok feltétlen híve, de időnként érzem, hogy egyesek pimasz módon kihasználnak bennünket, hogy önös céljaikat elérjék. Amikor „A nép ellenségének” lakossági fórumán elhangzott, hogy „A többségnek mindig igaza van.”, hirtelen azt éreztem, hogy egy színházi előadás képes eszembe juttatni a társadalom minden ambivalens történését, és ugyanúgy magasba lendítettem a kezem, mint a 900-as nézősereg körülbelül 85-90 százaléka. Stockmannal szavaztam, a naiv orvossal, akit a körülmények kedves családapából és amatőr rockzenészből aktivistává változtattak. Ha aznap este szerveznek tüntetést a verespataki aranykitermelés ellen, biztosan én is kivonulok a tömeggel.Pedig a darab valóban nem briliáns, a párbeszédek jó része szájbarágós, már rég tudjuk, mire megy ki a játék, de ők még mindig részletezik az illető szituációt. Időnként arra vágytam, bárcsak újabb párbeszéd helyett zenélnének a színészek, mert azt remekül csinálják. Tátott szájjal hallgattam improvizált zenekarukat. Tökéletes volt. Ahogyan annak csodálatával sem tudtam betelni, milyen díszletet találtak ki a produkcióhoz. Hatalmas fekete táblák, rajtuk a helyiségbelsők krétával rajzolva. Színhelyváltáskor a szereplők lemossák és átrajzolják a díszletet, a lakossági fórum előtt pedig egyszerűen fehérre festik. Sokat mondó gesztus. Most következik a makulátlan emberek győzelme. De nem következik. A gépezet olajozottan működik, egy fecske nem csinál tavaszt. És embertársainkból a legjobb akarattal és a legnagyobb lelkesedéssel sem sikerül fecskét faragnunk.nep_ellensege_eloadas1
A környezetszennyezés témája bármennyire is Verespatak felé vitte el az itteni nézők gondolatait, túlzásnak találtam, hogy a közönségből felszólalók mind-mind ezt a témát lovagolták meg. Ostermeier nem egyedi esetekről kívánt beszélni az előadásában, hanem globális problémákról. Ráadásul idejött hozzánk két napra, akkor is próbálni, játszani, ennyi idő alatt képtelenség beleásnia magát egy ország sajátos gondjaiba. Sokkal érdekesebb, hogy miként manipulálnak bennünket, hogyan gyakorolnak nyomást a másként gondolkodókra, a sajtóra, és hogyan vérzünk el egyedül vállalt küzdelmeinkben.Annál furcsábbnak találtam, hogy a Thomas Ostermeierrel másnapra meghirdetett beszélgetésnek ez volt a címe: „Kortársunk Ibsen. Környezetvédelem és kapitalizmus. A nép ellenségétől Verespatakig”.  Számos meghívottal zajlott a beszélgetés, mindenki részletekbe bocsátkozott Verespatakot illetően és utcai megmozdulásokat, forradalmakat említett. Aztán Ostermeier egyszer csak megszólalt és onnantól végre arról volt szó, amiről kellett: egy előadásról, ami keményen megmozgatott mindenkit, de amelynek lényege nem áll le Verespataknál. A következőkben Ostermeier – mondhatjuk úgy is – monológját hallják.


Tompa Gábor
igazgató a dramaturgiai változtatásokra kérdezett rá, amelyek emberi gyengeségeinket tolták előtérbe és nagyon komoly önvizsgálatra késztették a nézőket.


Visky András
dramaturg arról beszélt, hogy a szavazáskor nem nyújtotta fel a kezét, de rosszul érezte magát emiatt. Ahogyan az előadás befejezése után az is, aki felnyújtotta. Szerinte mi egy posztideologikus társadalom egyedei vagyunk, vagyis ideológiamentes életet képviselünk, és a forradalom szó kiüresedett számunkra. Ostermeier esküdni mer rá, hogy az előadásban el sem hangzik a forradalom szó.


A színház Sátánát, Thomas Ostermeier német rendezőt hallották, akinek „A nép ellensége” című előadásáról még most, egy hónap múlva is beszélnek a kolozsváriak.

 

 

Szerkesztő: , 2015 január 9, 17:48

„Dévaj, nagy energiájú előadásban lesz részük!” – a Vígszínház előadása Kolozsváron is
Kontűr péntek, 2024 november 82024 november 8, 16:22

„Dévaj, nagy energiájú előadásban lesz részük!” – a Vígszínház előadása Kolozsváron is

„A korabeli elbeszélések, levelek és naplóbejegyzések alapján megírt színmű Arany János élettörténetén keresztül próbálja...

„Dévaj, nagy energiájú előadásban lesz részük!” – a Vígszínház előadása Kolozsváron is
Kinek hiszünk? – A légbenjáró a 9-Interferenciákon
Kontűr szerda, 2024 november 62024 november 6, 16:43

Kinek hiszünk? – A légbenjáró a 9-Interferenciákon

Van egy kivétel az előadások között, A légbenjáró című előadást nem a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, hanem a Lucian Blaga...

Kinek hiszünk? – A légbenjáró a 9-Interferenciákon
Kern Andrástól Hermányi Mariannig és tovább – mert „mindenki gyanús, aki él…”
Kontűr kedd, 2024 november 52024 november 5, 17:00

Kern Andrástól Hermányi Mariannig és tovább – mert „mindenki gyanús, aki él…”

Kern András mellett napjaink további jeles művészei, színészlegendái köszönnek ránk a vászonról, amilyen Jordán Tamás, Bodrogi Gyula,...

Kern Andrástól Hermányi Mariannig és tovább – mert „mindenki gyanús, aki él…”
Kimenekülni a társadalomból – a bolgár Ahogy tetszik
Kontűr kedd, 2024 november 52024 november 5, 12:48

Kimenekülni a társadalomból – a bolgár Ahogy tetszik

Shakespeare Ahogy tetszik című darabja vígjáték, amelyben a szerelem központi helyet foglal el, de a bonyolult, több szálon futó cselekmény...

Kimenekülni a társadalomból – a bolgár Ahogy tetszik
Kontűr hétfő, 2024 november 42024 november 4, 16:45

Prospero Könyvek – 20 éve a polcokon

A mai világban ritka, hogy egy könyvsorozat a 20. születésnapját is megünnepelhesse. Az előadóművészekkel készült interjúkat tartalmazó...

Prospero Könyvek – 20 éve a polcokon
Kontűr szombat, 2024 november 22024 november 2, 09:29

Mit fogalmazhat meg a jelenünkről egy 1916-ban meggyilkolt látnok?

Sok év eltelt azóta, hogy Kolozsváron vendégszerepelt a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata. A 9. Interferenciák...

Mit fogalmazhat meg a jelenünkről egy 1916-ban meggyilkolt látnok?
Kontűr csütörtök, 2024 október 242024 október 24, 12:14

Nekünk ki írja a fekete pontokat? – Szimler Bálint filmje

Ha „rossz” vagy, az osztálytársaid közül valaki jegyzi a fekete pontjaidat. Tornaórán kötelező a piros póló, ha te fehérben vagy, jó...

Nekünk ki írja a fekete pontokat? – Szimler Bálint filmje
Kontűr csütörtök, 2024 október 172024 október 17, 12:37

Velem mi van? – Török Ferenc Moszkva tere

Török Ferenc Moszkva tér című első nagyjátékfilmjét a Magyar mesterművek-sorozat részeként vetítették a 24. Filmtettfeszten, a rendező...

Velem mi van? – Török Ferenc Moszkva tere