Donát 160: „A Veritá vándorai”
Szilágyi Aladár nagyváradi újságíró riportjait, tárcáit, esszéit, különböző műfajú köteteit sokan ismerik. Etnosz-portyáknak nevezett riportútjai során feltérképezte az országban élő nemzeti kisebbségeket és több könyvet is megjelentetett róluk. A 2011-es „Csodaváróktól csodateremtőkig” az erdélyi kistájak lakóinak hétköznapjairól szól, Szilágy Aladár ezúttal a magyar közösségekre összpontosított. A 2012-es „A belgaság dicsérete” című esszékötete már Európát hozza képbe, a 2014-es „Nem Tündérkert, avagy nagyon is az – Erdély a magyar történelemben” című könyve pedig kortárs magyar történészekkel készült beszélgetéseket tartalmaz.
A kötetek sorát gazdagítja „A Veritá vándorai” című könyv is, melynek főhőse, Gustav Arthur Graser naturalista költő és próféta egyedülálló személyiség a 20. század első felében. 1900-ban hét fiatal átkelt az Alpokon, hogy létrehozzon egy kommunát a Monte Verta-n, vagyis az „Igazság hegyén”. Az alapítók közül négyen erdélyiek voltak. Gustav Arthur Graser például Brassóban született 1879-ben. Ezt a kis csoportosulást nevezhetjük őshippiknek. Biztosan furcsán hangzik, hogy a hippi korszak nem a wietnami háború ellen tiltakozó amerikai fiatalok mozgalma, hanem igenis európai kezdeményezés.
A Monte Verita kommunáinak lakói a természetközelséget, a pénz nélküli társadalmat, a test teljes szabadságát hirdették, Nietzsche és Walt Whitman, Tolsztoj nyomdokain haladtak. Itt tartották a szabadkőművesek világtalálkozóját, itt fordultak meg gyakran a dadaista művészek, nagy írók, mint Thomas Mann, Herman Hesse és James Joyce, és itt tartották minden idők legnagyobb tánceseményét, egy 18 órás produkciót.
Szilágyi Aladár
A Monte Verita életének második korszaka az 1930-as években kezdődik, ekkor már olyan személyiségek is felbukkannak itt, mint Kerényi Károly, Mircea Eliade. Keleti bölcselettől atomfizikáig, filozófiától orvostudományig mindenről lehetett itt hallani. A Monte Verita egyfajta szellemi paradicsom volt. Emlékét ma is őrzik. Például Gustav Arthur Graser halálának évfordulóján a 70-es években mintegy ezer hippi gyűlt össze a helyszínen.
Szilágyi Aladár összesen mintegy két és fél hónapot töltött a Monte Verita-n, különböző időszakokban. Ezt követően írta meg „A Veritá vándorai” című könyvét, amely a szépirodalom és oknyomozó riport közötti határra helyezhető. Mégis, milyen mértékben szépirodalom? – kérdeztük tőle a könyv kolozsvári bemutatóján.
Gergely Zsuzsa interjúja
Szerkesztő: , 2014 augusztus 25, 18:01 / actualizat: 2014 november 28, 14:46
