2018 – a vallásszabadság éve

Articol editat de gergelyzsuzsa, 14 január 2018, 21:10

Ezt megelőzően mintegy 1.568 személy követte a tordai római katolikus templomban tartott hálaadó ünnepséget. Az ünnepséget kivetítőkön a helyi unitárius és református templomban is figyelemmel követhették az érdeklődők.

Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Tordán tartott ünnepi beszédében elmondta: „A ma ünnepelt 450 éves tordai vallásügyi határozat nemcsak azért értékes, egyedi és ragyogó, mert meghaladja korát, hanem elsősorban azért, mert a gondviselés jelenlétére mutat. Meggyőződésem szerint itt ma, mi elsősorban nem a történelmi múltra emlékezünk, hanem a jövőnek teszünk ígéretet, hogy az 1568-as határozatban felvillanó nemes szándékot, amely Jézus tanításában is oly tisztán megnyilvánul, megvalósítsuk.”

A rendezvényen jelen volt Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Victor Opaschi a román egyházügyi államtitkár és a különböző egyházak főpásztorai is.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ünnepi beszédében elmondta:

„A szabadság, ahogy az már annyiszor bebizonyosodott a történelem során, az anyagi világ értékeitől eltérően, osztható. Egyik közösségnek sem lesz belőle kevesebb, ha a másiknak is lehetővé teszi annak teljes körű megélését – mint ahogyan ígérték az erdélyi magyaroknak 100 évvel ezelőtt. Az ünnep, a megemlékezés nemcsak a múltról szól, hanem a jelen reményeiről is, tehát a jövőről. Remélem, hogy akkor, amikor a 21. században az identitásunk megőrzését zászlónkra tűzve kérünk jogot arra, hogy szabadon dönthessünk közösségünk jövőjéről, mégsem fogunk lógni, ahogy azt a minap ígérték.”

Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek így fogalmazott az ünnepségen: „Most azonban a jövőt nézzük. Korunkban a terjedő elvilágiasodás hatására ráébredtünk arra, amit az Úr Jézus mondott: A keresztény tanúságtétel egyik erőssége az egység. Az ökumenikus és vallásközi mozgalom a Szentlélek műve. Kívánom az Unitárius Egyháznak elismerése 450. évfordulóján, hogy küldetését továbbra is az Evangélium alapján teljesítse.”

Adorjáni Dezső, az evangélikus-lutheránus egyház püspöke ünnepi beszédében kifejtette: „A keresztyén tehát csak akkor szabad, ha hitben teljesen Krisztusé. Ez a hit pedig őt mindenek fölé helyezi, teljes és tökéletes szabadságot ad. Ugyanakkor ő szabadon, teljesen az embertársáé is, ami azt jelenti, hogy hálából, szeretetben és önként alárendeli magát a teljes és elkötelezett szolgálatra. Ez a mi evangélikus, protestáns, reformátori szabadságeszményünk lényege!”

Reinhart Guib, a Romániai Ágostai Hitvallású Szász Lutheránus Egyház püspöke elmondta: „Ma hálatelt szívvel ünnepeljük meg mindazt, ami az elmúlt 450 évben ökumenikus, közösségi és keresztyén szellemiségben megvalósult. Senki által nem kényszerítve, egyházaink képviseletében állunk itt, szabadon, hogy magunkat és az egész világot meggyőzzük arról, miszerint az emberek és egyházak számára semmi nem fontosabb a vallás- és lelkiismereti szabadságnál, amelyről ma – épp úgy, mint 450 évvel ezelőtt – nem mondhatunk le.”

„Torda üzenete számunkra az, hogy csak Isten Igéjének fényében és lelkülete szerint lehet maradandó, korszakalkotó törvényt hozni. Jó lenne, ha az Isten és ember iránti bizalom légkörében tovább tudnánk lépni, és a tolerancia Erdélye után megvalósíthatnánk a szeretet Erdélyét.” ~ fogalmazott Kató Béla az Erdélyi Református egyházkerület püspöke.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a vallásszabadság kihirdetésének 450. évfordulójára szervezett tordai megemlékezésen elmondta: „Az ünnep azért szép és építő ma is, mert igazolja, hogy mi is kaptunk a szent időből, szemet tisztító alkalmakat, őszinte vallomásokat. Nagy évfordulók ölelésében az összekapaszkodás áldását ismerhetjük fel. Isten országa az anyaszentegyház közösségében van közöttünk, amelyben egyedül az Úr rendelkezik! Ebből fakad az önmagunk igazi önrendelkezése, hogy viharok között bátran haladjunk, hatalmak szorításában se féljünk!”

Fekete Károly, a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent képviselője ünnepi beszédében azt kívánta, hogy „A tordai rendelet felszabadító szemléletét erősítse bennünk ma Pál apostol vallomása: »nem szégyellem, mert tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott drága kincset megőrizze arra a napra« (2Tim 1, 12). Tudom, kinek hiszek – ennek a felismerésnek a nyugalma menthet meg a türelmetlenségtől.

Mindarra, amit keresztyén életünkben mondhatunk, tehetünk, az ad alkalmat, amit Isten Krisztus által elvégzett értünk. Nem papi presztízs, felekezeti versenyszellem és nem is a korszellem, hanem egyedül Isten szabadító tettsorozata az, ami jó irányba aktivizálhat bennünket.”

Farkas Emőd, az unitárius egyház főgondnokaként arra buzdította a jelenlévőket, hogy legyenek szelídek és türelmesek, de ugyanakkor legyenek okosak is, hogy biztos talajon állhassanak, azért, hogy azt a türelmet, amit örököltek, amelyet ma ünnepelnek legyen, akinek tovább örökíteni.

Kovács István unitárius lelkész, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója az ünnepi előterjesztés szövegét ismertette. Az ünnepi előterjesztésben arra kérik Magyarország Országgyűlését, valamint Románia Parlamentjét és az Európai Parlamentet, hogy méltassa a tordai ediktum korszakalkotó jelentőségét, és január 13-át nyilvánítsa a vallásszabadság emléknapjává.

Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke szerint ma az a felismerés biztosíthat térségi stabilitást és szolidaritást, és teremtheti meg az emberek tartós biztonságérzetét, hogy nemcsak „a hit isten ajándéka” – amint azt az erdélyi országgyűlés Tordán kinyilvánította – hanem az ember teljes önazonossága is az. Ennek a megélését ugyanúgy nem szabad korlátozni, eltéríteni vagy ellehetetleníteni, mint a vallás szabad gyakorlását.

Az ünnepi megemlékezések sora január 23-án, Brüsszelben folytatódik. Itt alkalmi kiállításra és konferenciára kerül sor, amelyen az egyesült Európa egyik alapértékét, a vallásszabadságot méltatják.

Március 9-én Budapesten, az Országházban ünnepi ülésre kerül sor, amelyen a mai magyar törvényhozók megemlékeznek a jogelődnek számító Erdélyi Országgyűlés 450 éves határozatáról.