Éghajlatunk – Párizs és a változás kora
Egy héttel ezelőtt megkönnyebbülten lélegzett fel a világ: a párizsi klímacsúcson egyezség született!
Összeállításunkban az egyezmény politikai-szakmai jelentőségét, kérdőjeleit járjuk körül, de mindenek előtt megpróbálunk tiszta vizet önteni a pohárba: miből és mennyire biztosan tudjuk, hogy éghajlatváltozás zajlik meg, hogy mi emberek ludasok vagyunk benne?
Interjúalanyaink: dr. Bartók Blanka, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának adjunktusa, aki doktori értekezését az éghajlatváltozás témájából írta és Csibi Magor, a World Wide Fund for Nature Romania programigazgatója.
Articol editat de papp.zakor.andras, 19 december 2015, 17:00 / actualizat: 19 december 2015, 19:12
Az éghajlatváltozást legtöbben tényként kezelik, de nem tekinthetünk el attól, hogy vannak, akik úgy gondolják: ez csak a zöldek vagy bizonyos gazdasági érdekeltségek intenzív lobbija miatt vált ekkora témává, ha van is, semmi köze az emberi tevékenységhez. Lássuk tehát, milyen konkrét adatok állnak rendelkezésünkre, ha van felmelegedés, milyen bizonyítékunk van arra, hogy összefügg az úgynevezett „üvegházhatású gázok” légköri koncentrációjának növekedésével?
Bartók Blanka, a BBTE Földrajz Karának adjunktusa:
Éghajlatváltozás és politika. Kinek mekkora a felelőssége, hogyan oszoljanak meg jövendő terhek és teendők? Kulcskérdése volt ez minden eddigi klímakonferenciának, sokak szerint pontosan ennek a problematikának a mesteri kezelésében alkotott nagyot Laurent Fabius francia külügyminiszter, a párizsi konferencia elnöke.
Csibi Magorral Váradi Nagy Pál beszélgetett:
Szerkesztő, riporter: Papp-Zakor András, Váradi Nagy Pál
Láthatár 2015.12.19:
