Rádiótörténet

A Kolozsvári Rádió a Román Rádiótársasághoz (SRR) tartozó regionális közszolgálati rádióadó, amely románul és magyarul sugározza műsorát. Vételkörzete Közép-Erdély és Partium területe (Beszterce-Naszód, Bihar, Fehér, Kolozs,Máramaros, Szatmár, Szeben és Szilágy megyék), ahol körülbelül a Romániában élő magyar 34 százalékához jut el. Rendszeres hallgatóinak száma százezres nagyságrendű.

Történet

Az adótornyot 1931-ben építették. 1939-től a bukaresti stúdióból magyar nyelvű híreket továbbított. 1944. augusztus 23-tól a Postul Dacia magyar nyelvű híreket sugárzott rövidhullámon. A Magyar Posta egy 1,25 kW-os adót telepített 1940 szeptemberében Kolozsvárott. Ez az adó (Telefunken) eredetileg Kassán működött. Az új helyén a már meglevő antennáról sugározta Budapest I. műsorát a 261 és a 330 méteres hullámhosszon (909 kHz). Kábeles összeköttetés nem létezett még, ezért rádióvevővel fogták a budapesti műsort, és csak a város központjából volt kábeles összeköttetése az adótoronyig. Ezt az adót korszerűsítették, és az elavult berendezést 1942-ben átszállították Lakihegyre.

Észak-Erdély visszacsatolása miatt a román hatóságok leszerelték és elszállították az adó berendezéseit. Ezért 1940 és 1942 között a Kassáról átszállított kisadó működött. 1942-ben ezt egy korszerűbb berendezés váltotta fel. A kolozsvári stúdiót 1942. február 27-én avatták fel, és a háború befejezéséig működött. Magyar nyelvű adás ezután csak a bukaresti stúdióból volt hallható 1945. május 1-től. 1950-ben fiókszerkesztőséget hoztak létre Kolozsvárott; ez alakult át önálló stúdióvá 1954-ben.

A Kolozsvári Rádió 1954. március 15-én 16 órától sugározta első műsorát, egy-egy órát román és magyar nyelven (önálló stúdióból). Ekkor még nem létezett külön magyar szerkesztőség, mégis sok jelentős magyar kulturális produkció született itt. Később fokozatosan csökkentették a magyar adás időtartamát. 1985. január 12-én az egész stúdiót központi utasításra felszámolták, az értékes hangszalagokat őrző Aranyszalagtárt Jilavára, Románia leghírhedtebb börtönébe szállították át. A romániai forradalom után, 1989 decemberétől ismét működik a rádió a nap 24 órájában. A Kolozsvári rádiónak számos jeles magyar riportere, műsorszerkesztője volt, köztük Keszy-Harmath Vera, Balló Áron, Fekete Károly, Csép Sándor, Muzsnay Magda.

Kronológia

1931–1939 között csak román nyelvű műsort közvetített a kolozsvári adó
1939: A második bécsi döntés előtt közvetlenül megindul a bukaresti rádió magyar nyelvű adása, amelyet a kolozsvári adó is sugárzott.
1954. március 15. – Itt Kolozsvár! Aici Cluj! – először szólalt meg az éterben, a 261 és a 330 méteres (közép)hullámon a Kolozsvári Rádió, a Román Rádiótársaság részeként. Az első stúdió a Rákóczi (ma Grigorescu) út 60 szám alatt kapott helyet. Adásideje: 1 óra magyarul és 1 óra románul. 1954 nyarától további fél órával bővült mindkét nyelvű adás. Ezt követően jött létre a többi területi stúdió: Krajova, Temesvár, Jászvásár, Marosvásárhely.
1966-tól: Stúdióépítés a Donát úton. Az 1967. december 29-i átadást követően, 1968. január 20. óta a Donát út 160. alól sugároz a Kolozsvári Rádió.
1967 áprilisától az adásidő 4 órára növekedik: 2 óra 15 perc románul, 1 óra 45 perc magyarul.
1968. június 7. – Acusticon Stúdió – a közönség részvételével tartott első rádióadás Kolozsváron.
1972 júliusától az adásidő összesen 6 óra: 3 óra 30 perc románul, 2 óra 30 perc magyarul.
1978 októberében az első duplex adás: a Kolozsvári Rádió adásának összekapcsolása a bukaresti és a jászvásári stúdiókkal.
1980 januárjától az adásidő 7 és fél óra: 4 óra 30 perc románul, 3 óra magyarul.

1985. január 12. – a Kolozsvári Rádió elhallgattatása. A Román Rádiótársaság minden területi stúdiójának adását beszüntették egyetlen rendelettel. A közszolgálati rádió Bukarestből sugárzott műsora az év végén reggel 6-tól este 23.30-ig tartott, nemzetközi csatornája 13 nyelven sugározott. A műsorok egyre inkább a Román Kommunista Pártról és vezetőjéről szóltak.