Feszültség, odafigyelés, fellélegzés – egy kis lélektan szükségállapot utánra
Vitus-Bulbuk Emese
Új életet kreálni? Megvannak-e hozzá az eszközeim?
Mit jelenthet a szükségállapot és a készenléti állapot közötti átmenet lélektani szempontból, mit tanulhattunk az elmúlt két hónapból, és miként vihetjük magunkkal a pozitív tapasztalatokat a „következő életünkbe”? A lehetőségeket, esélyeket Vitus-Bulbuk Emese pszichológussal, logopédussal boncolgattuk.
Biztos, hogy vannak változások, mert az elmúlt két hónapban eleve mindenki arra „gyúrt”, hogy kibírja ezt a helyzetet. Biztosan érzékelik az emberek a különbséget a két időszak között – ha vannak is megszorítások, azok már nem ugyanazt jelentik, mint korábban. Mindegyikünk átment egy olyan folyamaton, ami által kicsit fellélegezhet, és ez mindannyiunknak kellett.
Kérdés számomra, hogy az emberek mennyire tudták levezetni a bennük lévő feszültséget az elmúlt két hónapban. Az első hónap biztos nem a feszültség levezetéséről szólt, hanem inkább arról, hogy elnyomják valahogy ezt a feszültséget. Alapvető jogaikban korlátozták az embereket, amire senki nem volt felkészülve. Hatalmas váltás volt, hogy miután százzal pörögtünk, a nullához nagyon közel kellett leállni. Amennyiben ez a pánikhelyzet sokáig tart, akkor azt elég nehéz feldolgozni, és sok energiát felemészt, amíg egyáltalán kibírom ezt a helyzetet. Emberként viszont rugalmasak is vagyunk, hogy megoldjuk a különböző helyzeteket, vagy megküzdjünk velük valamilyen módon.
Beszélgetőtárs: Ferencz Zsolt
Szerkesztő: kristalybea, 2020 május 18, 15:51
