Sajtóklub: Nyugdíjak Romániában
A nyugdíjrendszer alakulásáról, erényeiről, hiányosságairól, méltánytalanságairól Újvári Ildikó jogásszal beszélgetett Mihály István.
„A kormánynak volt egy olyan elképzelése, hogy mindenki számára elérhetővé teszi, hogy ellenőrizhesse: a munkaadója befizette-e utána a nyugdíjjárulékot. Ez a weboldal egyelőre még nem működik. Ennek azért is lesz majd jelentősége, mert az új nyugdíjtörvény szerint, amely 2021-ben lép hatályba, ledolgozott évnek csak az számít, ami után ténylegesen befizették a járulékot. A jelenlegi törvény hozzájárulási időnek számítja azt is, ami után a munkavállaló járulékfizetéssel tartozott. Így adódhattak olyan helyzetek, hogy a munkaadó levonta ugyan, de nem fizette be a járulékot, viszont ezt az időszakot mégis beszámították a nyugdíjaztatáskor. Az új nyugdíjtörvény szerint ezt nem fogják megtenni, tehát ezen a téren szigorítottak.” (Újvári Ildikó)
„Szép esténk lesz, ha majd megöregszünk?” – biztat bennünket a régi Vámosi-sláger. Ám ehhez nem csak egészség és harmonikus párkapcsolat kell, hanem például megfelelő anyagi háttér is. Jelenleg Romániában a minimális nyugdíj 704 lej (idén szeptemberig 640 lej volt). Nyugdíjakról és nyögdíjakról, a hazai rendszer ellentmondásairól, „pikantériáiról”, az eddigi és a várható változásokról is beszélgettünk Újvári Ildikó jogásszal, a Szabadság napilap főszerkesztőjével.
Hogyan számítják ki a nyugdíjakat, mit vesznek figyelembe és mit nem, mennyire méltányos, igazságos és fenntartható ez a rendszer más európai országokéhoz képest, és mire számíthatunk a (közel)jövőben? Mi is az az előnyugdíj, ki igényelheti a jogszabály szerint és kinek „éri meg” élni ezzel a lehetőséggel?
Szóba került az is, hogy kezdetben, a XX. század első évtizedeiben Európában a nyugdíjrendszer úgymond „tőkével fedezett” volt , vagyis a befolyt pénzt a nyugdíjbiztosító befektette, például ingatlanokat, vásárolt belőle, amelyeket aztán bérbe adott, illetve értékpapírokban tartotta a maradék vagyont.
A második világháború után viszont kényszerhelyzet állt elő a tőkefedezet pusztulása és a hatalmas infláció miatt, ezért jobb híján bevezették az egyesek által piramisjáték jellegűnek nevezett, felosztó-kirovó nyugdíjrendszert, amelynek lényege, hogy az aktív lakosság nem a saját nyugdíját biztosítja, hanem csak az aktuális nyugdíjasokét. Ez a rendszer viszont nagy mértékben függ a demográfiai tényezőktől.
A lejátszóra kattintva a november 11-i, hétfő délutáni 55 perces élő műsor szerkesztett, rövidített változatát hallgathatják meg.
Szerkesztő, műsorvezető: Mihály István
Szerkesztő: mihaly.istvan, 2019 november 12, 15:14
