Sajtóklub: Az ökotudatosság labirintusai
Klímavédelemről, az őszi klímatüntetések hatásáról és a városi közlekedés zöld lehetőségeiről beszélgettünk a Zöld Erdély Egyesület elnökével.
Megmozdult a világ. Öt kontinens 150 országában, mintegy 2500 városban szerveztek párhuzamosan úgynevezett klímasztrájkot és klímatüntetést, idén ősszel immár harmadszor. De vajon mire, mihez lesz ez elég? Melyek a reális, konkrét eredmények?
A BBC által megkérdezett tudósok szerint, ha a következő másfél évben nem sikerül lényegi változásokat elérni, drasztikusan csökkenteni a széndioxid és egyéb káros vegyületek kibocsátását, később még nehezebb lesz, vagy egyenesen lehetetlen bármit is tenni a klímakatasztrófa ellen. Tudósok ezrei kongatják a vészharangokat, ugyanakkor úgy tűnik, már a tudományos tények, igazságok is politikai, ideológiai színezetűek, sőt meghatározottságúak: egyesek szerint az egész csak minden reális alapot nélkülöző „klímahisztéria”.
Úgy tűnik, nincs konszenzus és egyhamar nem is lesz.
„A tudósoknak több mint 90 százaléka határozottan állítja, hogy igenis baj van. A kőolaj-lobbinak vannak fizetett kutatói, illetve kutató csoportjai, akik még mindig próbálják a klímaszkeptikus álláspontot a társadalomban fenntartani. De most már nem arról szól a vita, hogy van-e klímaváltozás, hanem arról, hogy ez mennyire, hány százalékban az emberi tevékenység hatása…” Kovács Csongor
Az viszont már aligha lehet bármiféle vita tárgya, hogy a városok levegőjének szennyezettségét az emberi tevékenység okozza. Például a hatalmas gépkocsiforgalom.
A Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Romániában évente 25000 idő előtti elhalálozást okoz a környezetszennyezés. Hogyan lehetne élhetőbbé, emberarcúbbá tenni nagyvárosainkat, például Kolozsvárt? Miként kellene meg- és átszervezni a közszállítást, hogy minél kevesebben, és minél ritkábban utazzanak személygépkocsival?
Melyek a követhető/követendő modellek, pozitív példák? Vannak ilyenek, vannak „emberre szabott” városok Európában, hogy csak néhányat említsünk, ahol valószínűleg hallgatóink egy része is megfordult: Firenze, Róma, Krakkó, Madrid, Sevilla, Koppenhága, Prága, Bécs…
Klímaváltozás. Kép forrása: pixabay.com
Az Európa Zöld Fővárosa díjat az Európa Bizottságtól 2010 óta kilenc város kapta meg: Stockholm, Hamburg, Vitoria-Gasteiz, Nantes, Koppenhága, Bristol, Ljubjana, Essen, Nijmegen és Osló. Egyesek földrajzilag nincsenek is olyan messze tőlünk; emberarcúság, ökocentrikus gondolkodás, gyakorlat szempontjából viszont esetenként szinte fényévekre. Miért van ez így, miért vagyunk ilyen téren is sereghajtók, mire lenne szükség a reális, és nem csigatempóban megvalósuló változtatásokhoz? Erről is beszélgettünk Kovács Csongorral, a Zöld Erdély Egyesület elnökével.
A lejátszóra kattintva az október 28-i 55 perces élő műsor rövidített, szerkesztett változatát hallgathatják meg.
Szerkesztő: Mihály István
Szerkesztő: mihaly.istvan, 2019 október 29, 15:28
