Címlap » Rovatok » Bundások és tollasok » Tollas élmény: Luca, a jákó

Tollas élmény: Luca, a jákó

Sokan úgy gondolják, hogy a teljes értékű házikedvenc, akivel kommunikálni is lehet, kötelezően négylábú és jellemző módon: kutya.
Pedig ennél még négylábú kivitelben is sokkal-sokkal nagyobb a választék! Elég, ha hirtelenjében csak a Bundások és tollasok-ban már megfuttatott malacot, Nudlit hozzuk fel ellenpéldának, de most ennél is tovább megyünk és alámerülünk a szürke állítólag ötven árnyalatába! Kiválasztva egy tollasat: a szürke-, más néven jákópapagájt!
Noémi – igen, megint Noémi, de ez puszta egybeesés – családja vidéken él, napi „munkakapcsolatban” számos háztáji négylábúval, szárnyassal. A klasszikus kutya, macska sem hiányzik az együttesből. Szóval állatból nincs hiány…Ennek ellenére, a durrelli kör folyamatosan bővül. Legutóbb Lucával. Aki papagáj, méghozzá kevésbé szokványos vagy elérhető fajta: jákó.
Hogy működik az ilyesmi, mitől választ valaki négylábú kedvenc helyett tollasat és ha már madár a társjelölt, miért pont egy szürke- vagy jákópapagáj, a „bejáratott” és viszonylag igénytelen kanári vagy törpepapagáj helyett?
Noémi:

A videón Luca helyett ugyan bizonyos Pötyike látható – Lucát tudniillik egyelőre nem örökítették meg ily módon az utókornak – de a felvétel a „jákókészségek” illusztrációjaként minden bizonnyal így is releváns 🙂
Visszatérve a magunk – pontosabban, a Noémiék – Lucájára, az összeszokás, „egymás kitanulása” a mai napig nem zárult le. Persze ez bármely házikedvencnél időigényes folyamat, de különösen így van ez a madár-, sőt emberi mércével is rendkívül hosszú életű szürkepapagájjal, hát még ha tinédzserként került a családba! Szóval a kölcsönös alkalmazkodás Noémiéknél sem lezárt folyamat még…

Hozzánk, emberekhez hasonlóan, minden egyes állat is önálló, megismételhetetlen egyéniség. Azaz: különleges!
Luca egyéniségének természetesen szerves része intelligenciája, de az a mód is, ahogyan a törődést, odafigyelést igényli. Önálló műsorral kezdi a napot és „gondja van rá”, hogy központi szereplőként folytassa! Akkor is, ha ez történetesen egy telefonbeszélgetésbe való kreatív bekapcsolódást jelent! Ilyenkor persze igazi élmény elmagyarázni tárgyalópartnerünknek, miért éreztük halaszthatatlan szükségét mondat közepén sejtelmesen belesusogni mobilunkba, hogy aszongya „hutyuka-hutyuka”?!