1956 Erdélyben és Magyarországon
1956 Erdélyben és Magyarországon címmel november 4-én nemzetközi konferenciát szervezett a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete, melynek társszervezője volt a Buza László Egyesület és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az egynapos rendezvényen magyarországi és romániai történészek az 56-os forradalom 60. évfordulója kapcsán arról beszéltek, hogy miként reagált a magyarországi hatalmi berendezkedés az országban egyre nagyobb mértékben fokozódó feszültségre, és miért következett be az, hogy október 23-án a Szovjetunió karhatalma fegyveres erővel kezdte meg a kommunista rendszer helyreállítását.
Ötvös István, a Pázmány Péter Katolikus egyetem docense, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a tagja arról beszélt, hogy mi vezetett az 56-os eseményekhez.
Vincze Gábor történész arról adott elő a konferencián, hogy milyen hatással voltak az erdélyi magyarságra nézve az 56-os magyarországi események, és miben volt más az erdélyi 56, mint a magyarországi, illetve mekkora szerepet játszottak ebben az erdélyi magyarságot ért sérelmek, a magyar oktatás sorvasztása.
Bank Barbara, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a tagja az 1956 után eszközölt preventív és közbiztonsági őrizetről, valamint a forradalom leverését követő elhurcolásokról tartott előadást.
Gulyás Martin történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tudományos kutatója arról beszélt, hogy milyen munkásigazgatási modellek léteztek a keleti blokkban, és ezek milyen hatással voltak 56-ban a munkások szervezkedéseire.
Tulok Péter történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tudományos kutatója az 1956-os magyar forradalom képvilágáról tartott előadást a BBTE-en szervezett konferencián.
Az interjúkat Ambrus István készítette.
Szerkesztő: , 2016 november 21, 12:26 / actualizat: 2016 november 22, 13:53
