Függőágyban: „Jó munkát”, cserkészek!
Egy olyan mozgalom, ahol a gyerekek nem telefonoznak, hanem métáznak vagy saját gyártmányú csurigán versenyeznek, a felnőttek pedig nem ütik bele mindenbe az orrukat: így néz ki a cserkészet 2016-ban Nagyenyeden. Sántha Emőke nemrég a Bethlen Gábor Kollégium cserkészcsapatának vezetőjét látogatta meg, Kónya Tibor református lelkipásztort. Vele és Zudor Matyi cserkésszel beszélgetett, aki szintén Tibi bá neveltje. Őket hallgatva, még a csurigaversenyhez is kedvet kapunk.
A cserkészet önkéntes, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amelyben bárki részt vehet származástól, nemtől, társadalmi helyzettől, felekezettől függetlenül. Alapítója Lord Baden-Powel of Gilwell, akit a cserkészek BiPi-nek neveznek. Ő 1907-ben rendezte az első cserkésztábort Brownsea Islanden.
“Jó munkát!” – így üdvözlik egymást a cserkészek, jelszavuk pedig: “Légy résen!”. Azért, hogy vedd észre, kinek van szüksége a segítségedre. A cserkészet istenhitre alapozva, szolgálatkészségre nevel, a példamutatás módszerével. A cserkészek “tízparancsolata” szerint a cserkész egyenes lelkű és feltétlenül igazat mond; híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik; segít, ahol tud; minden cserkészt testvérének tekint; másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú; szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket; feljebbvalóinak jó lélekkel, készségesen engedelmeskedik; a cserkész vidám és meggondolt; takarékos; testben és lélekben tiszta.
„Semmi kapcsolatom nem volt a cserkészekkel, azt gondoltam, hogy ez egy olyan pionírszervezet, amit éltetnek valahogy, nagy nehezen, itt-ott” – mesélte első élményeit Tibi bá, akit a vajdaszentiványi származású örök cserkész, Samu Pali bácsi győzött meg arról, hogy érdemes Vajdaszentiványban is cserkészcsapatot indítani. Amikor Nagyenyeden tanári állást vállalt, Kónya Tibor a cserkészetet és a néptáncot is magával hozta – tavaly öt néptánccsoportot vezetett Enyed környékén, idén már „csak” kettő maradt.
A cserkészek őrsökbe, kis csoportokba szerveződnek, az őrsvezető a többieknél valamivel idősebb gyerek. A felnőttek követik és irányítják az őrsök tevékenységét: „ne az legyen, hogy mindenbe beleütjük az orrunkat, inkább úgy szeretjük ezt csinálni a cserkészetben, hogy a nagyobb gyereket segítjük abban, hogy példaképévé váljon az őrsnek” – magyarázza a lelkipásztor.
A csurigaverseny ötlete egy amerikai filmből származik, az Apacsatában (Down and Derby) ugyanis a cserkészek pinewood derby-t szerveznek, azaz fenyőfából készült autókkal gurulnak el egy lejtőn. A verseny akkora sikerrel járt, hogy egy idő után a túlságosan is lelkes és ötletes apukákat ki kellett tiltani a csuriga (saját meghajtás nélküli, kisebb méretű autó) készítéséből – elvégre éppen az a lényeg, hogy a gyerekek maguk fúrjanak-faragjanak. Az eseményre négyszáz gyerek érkezik, ebből ötvenen csurigán versenyeznek, a többiek a pálya széléről szurkolnak nekik.
„Sokat játszunk, tanulunk, és felkészülünk úgymond az életre. Megtanít dolgokra, hogy például ne szemeteljünk. Gyújtunk tüzet, és hogyha szemét van, általában összegyűjtjük. Közösségi játékokat szoktunk játszani, nem telefonozunk egyáltalán” – így foglalja össze a cserkészélet esszenciáját Zudor Matyi, aki nyolc éve része a mozgalomnak.
Lehet, hogy a kívülállónak szigorúnak tűnik a cserkészélet, de aki “belül” van, azt mondja: úgy van az rendjén, ahogy van, és a közösen megélt élményeket semmiért nem adná.
Szerkesztő: csatari.melinda, 2016 október 21, 17:20
