Kulturális főváros-pályázat: döntő előtti esélylatolgatás Farkas Andrással

Ma 17.15 órakor kiderül, melyik romániai város lesz 2021-ben Európa Kulturális Fővárosa: Kolozsvár mellett Temesvár, Bukarest és Nagybánya esélyes a címre. Kolozsváron 16 órától Szurkoljunk együtt Kolozsvárnak! címmel a Bulgakov kávéházban, illetve Cluj-Napoca Kolozsvár Klausenburg Klojzenburg Clujo címmel a főtéren szerveznek eredményvárót. A pályázás folyamatáról, a döntés szempontjairól Farkas Andrással, a PONT csoport alapító tagjával, az Európa Ifjúsági Fővárosa pályázat koordinátorával beszélgetett Szuszámi Zsuzsa.

A ma délutáni döntést egy utolsó találkozás előzi meg a pályázó városok küldöttségei, illetve a zsűritagok között, amely jelenleg zajlik Bukarestben. A legtöbb tíz fős küldöttségek 45 percben mutatják be még egyszer koncepciójukat, majd a zsűrinek 75 perce van arra, hogy kérdéseket tegyen fel. Farkas András elmondta, a sepsiszentgyörgyi pályázat kapcsán részt vett már hasonló beszélgetésen, és azt tapasztalta, hogy a zsűri apró részletekbe menő kérdéseket is feltesz. A 12 zsűritagból egyébként ketten Romániából, tízen pedig külföldről érkeznek, az utóbbiakat az Európai Unió különböző intézményei jelölik ki.

Múlt pénteken a zsűri tagjai Kolozsvárra látogattak, ahol a Kolozsvár 2021 Egyesület vezetésével nyolc és fél órát töltöttek a városban. „Ez nem csak városnéző körút, hanem szervesen össze kell kötni a pályázat tartalmával” – magyarázta Farkas András. Hozzátette, számos régebbi pályázat elolvasása után azt a következtetést vonta le, hogy nagyon fontos az önkritika. A kulturális fővárosi cím nem az eddigi teljesítmények fitogtatásával nyerhető el, hanem azt kell bemutatni, hogy a városnak szüksége van rá: olyan gonddal, kihívással küszködik, amelyet a cím nélkül egyáltalán nem, vagy sokkal nehezebben tud megoldani. Ezért különösen fontos, hogy a pályázat és a látogatás során a zsűri reális képet nyerjen a városról.

 

Kolozsvár pályázata arra épül, hogy a város a keleti és nyugati kultúrák találkozási pontjává szeretne válni. A megoldandó probléma a helyi közösség atomizálódása, ezt szeretnék a pályázat segítségével megszűntetni, összekötni a román és magyar, roma és nem roma, üzleti és civil közösségeket. A kulturális főváros program célja Európa-szinten az, hogy a kultúrán keresztül oldjon meg különböző társadalmi problémákat, megnyissa a lakosság számára az európai dimenziót.

 

Farkas András szerint bármelyik nyerhet a négy döntős város közül, bár személyes véleménye, hogy a verseny Kolozsvár és Temesvár között dől el. Hozzátette, bár sokan nem értik, miért került be Bukarest a döntőbe, a pályázatuk erős érveket tartalmazott arra, hogy miért van szükségük a címre. Nagybánya esetében senki nem számított rá, hogy eljutnak a döntőig, és sokan most sem tekintik a várost potenciális nyertesnek, viszont náluk a kulturális fővárosi cím sokkal nagyobb változást tudna előidézni, mint Kolozsváron, Temesváron vagy Bukarestben.