Függőágyban: Jancsó Miklós vidám-szomorú útikalauza
Volt egyszer egy Kolozsvár. És volt egy színész-író, aki szeretett emlékezni elmúlt idők színészeire, polgáraira, kocsmáira és sok más érdekességre. Jancsó Miklós Volt egyszer egy Kolozsvár című munkáját a Kolozsvári Magyar Napokon mutatták be a Bulgakov Irodalmi Kávéházban, az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében. A szerző a következő útravalóval ajánlja könyvét: „Várnak Téged a régi kolozsvári színművészek, egy nagy színésznemzedék néhány neves képviselője, színházi emberek, a sütővasát gondterhelten forgató női fodrászunk, a szolgálatkész öltöztetők és szigorú ügyelők, statiszták, színházi kapusok, mi mind; akik a vakító reflektorfények vonzásában éltünk, akik valamilyen formában részei voltunk Kolozsvár színházi és polgári életének valamikor az 1960-as és 70-es években, no meg az utána következő évtizedekben.”
„Igyekeztem szeretettel emlékezni azokra, akiktől jót kaptam, humorral, játékosan. Színész szemmel látott és átélt világot próbálok bemutatni. Megpróbálok vidáman emlékezni. Miért sírjunk ott, ahol lehet nemsírni is? Úgy látszik, ez lett az én életfeladatom, hogy ne maradjak színész, hanem inkább krónikása legyek azoknak az időknek” – vallja Jancsó Miklós.
Összeállításunkban a függöny mögül és a függöny mögé leskelődünk, pecsétes kocsmapultra könyökölve várjuk a csodát, régi arcokat veszünk szemügyre, egykori városunkra emlékezünk.
A fotók a Kolozsvári Magyar Napok galériájából valók.
Szerkesztő: Csatári Melinda
Szerkesztő: csatari.melinda, 2016 szeptember 9, 17:14 / actualizat: 2020 augusztus 5, 12:07
