Zenetér: Éneklő Tordaszentlászló

“Tíz évet fiatalodtam ennyi szép és felemelő ének hallatán”— mondja tréfásan az örökifjú szentmihályi karnagy, és hát ki tudja? Megeshet, hogy a László-napi dalos élményeket felelevenítve mi is fiatalodunk kicsit, ha nem is éppen kerek tíz esztendőt! Ez nem is lenne olyan nehéz: hiszen vidám és kitűnően éneklő gyermeksereg adta meg a hangulatát a találkozónak, amely bővelkedett a jókedvű dalosok fellépésében és hangulatos kórusművekben is.

Kopjafa a szeretett Mester emlékére

Sepsiszentgyörgytől Koltóig, Kolozsvártól mondjuk a magyarországi Hosszúhetényig sokfelől érkeztek énekkarok Tordaszentlászlóra, a kórustalálkozóra, amelynek kiemelkedő, bensőséges mozzanata volt annak a kopjafának a leleplezése, amely a Szent László szobor szomszédságában Guttman Mihály karnagyra, azaz Misi bácsira (1926-2013) emlékeztet majd: a tordaszentlászlóiak ugyanis közös erővel, általános összefogással kopjafát állítottak szeretett mesterük emlékére, s dalosvendégeiket megajándékozták a Guttman Mihályt ábrázoló emlékplakettel, amelyet Suba László tordai képzőművész készített. Az utolsó évben, amikor Tordaszentlászlón járt, Misi bácsi fenyőt is ültetett a helységben, amelynek 1999-től díszpolgára is volt, s amelynek énekkarát két évtizeden át irányította — mesélte Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke, aki részletesen ismertette Guttman Mihály pályafutását és kötődését Tordaszentlászlóhoz.

“Itt az alkalom, énekeljünk!”

— így buzdított közös dalolásra, szövetségalapításra, daloserők feltérképezésére közvetlenül a ’89-es változások után Misi bácsi, emlékezik Tóth Guttman Emese, a Dalosszövetség elnöke.

„Legénycsúfolóval köszöntötték a férfidalosokat…”

— meséli Szőke Zoltán, a Tordaszentlászlói EMKE elnöke. Guttman Mihály ugyanis kezdettől nehéz feladatok elé állította tordaszentlászlói dalosait. Az ünnepelt férfidalárda tagjai pedig bizonyára élvezték Bartók tréfás kórusművét.

A találkozó, amelynek 27 éve töretlenül sikerül dalosok százait Tordaszentlászlóra vonzania, önnön hagyományainak őrzésével, illetve megújulási próbálkozásaival is őrzi a „jó Mester” emlékét. Idén is közös éneklés előlegezte meg a találkozót, és természetesen az énekkarok felvonulása sem maradt el. Névadója emlékére énekelt a kopjafa-avatáson, és természetesen a találkozón is fellépett a kolozsvári Guttman Mihály Pedagóguskórus. Az együttes Gárdonyi Zoltán és Szabó Csaba-művek mellett Franz Schöggl Tréfás pisztrángjával is jó hangulatot teremtett, Bedő Ágnes vezényletével.

“Jó nekünk itt együtt énekelni”

— hangsúlyozta köszöntjében Szőke Zoltán, s évről évre bebizonyosodik, hogy így is van. Az együtténeklés öröme azt is jelenti, hogy ezen a találkozón azt is fontosnak tartják, hogy a gyengébbek is megszólaljanak, hogy a jövőben, a lehetőségek függvényében erősödhessenek.

Éneklő Erdély, éneklő fiatalság!

„Megvan már az éneklő Erdély!” — mondja Boldizsár Zeyk Imre, állítását a június 25-én Tordaszentlászlóra érkező mintegy félezer dalos, köztük Kolozsvár Magyar Gyermekkórusának fellépésére alapozva.

Kirobbanó sikerrel mutatkozott be Tordaszentlászlón Kolozsvár Magyar Gyermekkórusa. Kovács Dalma, a gyermekkórus karnagya jogosan büszke tanítványaira, akik tisztán énekelnek, biztosak a szólamukban, és a tapsoknak is örülnek.

Nagy-Hintós Diana lencsevégre kapta az interjút

A gyermekkórus kisebb-nagyobb dalosai pedig  láthatóan élvezik azt a lelkesedést, amellyel a hallgatóság fellépésüket fogadta.

Hangulatok, impressziók, értékelések

A magyarországi Hosszúhetényi Daloskör tagjai láthatón nagyon szeretnek énekelni, és nagy beleéléssel fújták a dalt a sodrófáról. Testvértelepülési minőségben gyakran és szívesen látogatnak Tordaszentlászlóra — meséli az együttes vezetője, Detrich Pálné és pár dalosa, akiket közvetlenül a fellépést követően kaptunk mikrofonvégre.

Csak vidáman lehet énekelni!

…véli Adorjáni Júlia Katalin, aki idén is két énekkarral érkezett a találkozóra. A karnagy vidám földész-csapata idén sem hiányozhatott Tordaszentlászlóról.

Az éppen fellépésre készülő Aranyosegerbegyi Árvalányhaj Vegyeskar tagjai között tordai ismerősöket is felfedeztem.

Jakab Árpád, a sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus Vegyeskar karnagya:

Szabó Zsombor, a Szentmihályi Vegyes Dalkör karnagya:

A kórusok zászlógondnokai látható büszkeséggel lobogtatják meg fellépés előtt együttesük zászlóját, amelyre a találkozó végén új szalag is kerül.

„Lesz további  27 találkozó…”

— mondja, pár perccel a XXVII. találkozó lezárulása után, csak félig-meddig tréfásan Szőke Zoltán, aki bízik abban, hogy aki eljött a Tordaszentlászlóra, az meggazdagodva indult haza a rendezvényről. Látva-hallgatva, ahogyan a találkozó, őrizve hagyományait, évről évre újul, kételkedésre nincs ok: lesz még legalább 27 Szent László-napi kórustalálkozó.

Látni-és hallgatnivalók

Tóth Guttman Emese köszöntője után, mint mindig, elsőként a házigazda-együttes, a Tordaszentlászlói vegyeskar lépett színpadra, idén Kováts Ilona vezényletével.

A Marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus vegyeskarát Kovács András vezényelte.

A sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus Vegyeskar gyakori vendége a találkozónak. Gyakran lépett fel itt László Attila vezényletével, karnagyuk jelenleg Jakab Árpád.

A „szomszédok” természetesen nem hiányozhatnak erről a rendezvényről: a Magyarfenesi Vegyeskar Tóth Guttman Emese vezényletével énekelt.

Gyakran hallatja hangját Tordaszentlászlón a Marosújvári Vegyeskar is, Fórika Éva vezényletével.

Szerkesztő-riporter: Benkő Judit
Filmezte: Tóth Guttman Elemér

Fotók: Nagy-Hintós Diana

A linkre kattintva további részletek is kiderülnek a Szent László-napi kórustalálkozóról.

Szerkesztő: benko, 2016 július 7, 21:52 / actualizat: 2016 július 9, 20:46