Címlap » Műsorok » Hangoló » Hans Klemm Kolozsváron

Hans Klemm Kolozsváron

Kolozsvár vendége volt csütörtökön és pénteken Hans Klemm, az Egyesült Államok romániai nagykövete.
A diplomata csütörtökön a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán tartott előadást az Elnökök Napjáról majd beszélgetésbe elegyedett a diákokkal. Pénteken délelőtt, úgyszintén a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, ezúttal az Európai Tanulmányok Kar aulájában vett részt a Biztonsági kihívások az euro-atlanti övezetben témájú vitán, Bogdan Aurescu volt külügyminiszter társaságában.
Kora délután rövid sajtókerekasztalra került sor a Megyei Könyvtár épületében kialakított American Corner termében, melyen Hans Klemm öt újságíró, köztük a Kolozsvári Rádió egy magyar és egy román munkatársának kérdéseire válaszolt.

Amerikai beruházások Romániában, Erdélyben

Milyennek látja az amerikai beruházások jövőjét mifelénk? – kérdezték a nagykövetet.

Hans Klemm elmondta, kiemelt feladatának tartja a javak és szolgáltatások áramlásának elősegítését az Egyesült Államok és Románia között. Személyesen Barack Obama elnök is felhívta figyelmét arra, hogy segítse azokat az amerikai cégeket, amelyek szeretnének belépni a román piacra – hangsúlyozta válaszában a nagykövet. Romániában sokszor tévesen becsülik fel az amerikai befektetők számát, ugyanis sok vállalkozás úgy jelenik meg, mint európai nagyvállalatok – valamely nyugat-európai országban bejegyzett, amerikai tőkéjű cég – leányvállalata. A hivatalos statisztikákban emiatt a valósnál sokkal szerényebb amerikai tőkeérdekeltség, befektetői kvóta látszik. Ha viszont az amerikai Kereskedelmi Kamara tagsági adatainak oldaláról vizsgáljuk meg a helyzetet, azt látjuk, hogy a romániai érdekeltségű cégek száma kifejezetten nagy számos ágazatban: informatikában, az iparban, a bank- és biztosítási szektorban, gyógyszergyártásban, mezőgazdaságban és így tovább…Mindez azt mutatja, hogy az amerikai cégek komoly potenciált látnak Romániában! – zárta válaszát Hans Klemm

NATO tagságunk – mennyire véd az 5. cikk?

Az Észak Atlanti Szerződés 5. cikke kölcsönös segítségnyújtást szavatol a szövetség bármely megtámadott tagjának. Kelet-Európa talán kissé szkeptikus a nagyhatalmi garanciák kérdésében Lengyelország második világháborús, német-szovjet lerohanása óta. Valóban számíthatunk a NATO segítségére mondjuk egy orosz támadás esetén? – szegezték a kérdést az amerikai nagykövetnek.

Nem szeretne hipotetikus helyzetek elemzésébe bocsátkozni, de nincs kétsége afelől, hogy támadjon bár akár Oroszország, akár más egy NATO tagállamra, az 5. cikk biztosítékait igenis alkalmaznák – hangsúlyozta Hans Klemm. Az Egyesült Államok a maga részéről „acélkeményen” tartja magát ehhez – tette hozzá.

Menekültválság amerikai szemmel, román-amerikai viszony az Obama-korszakot követően

A menekült vagy migránsválság a legnagyobb kihívásnak mondható, amellyel a mai Európa szembesül. A volt szocialista országok többé-kevésbé a kérdés biztonságpolitikai oldalát hangsúlyozzák, megkérdőjelezve a kötelező befogadási kvótákat. Hogy tekint erre a kihívásra az Egyesült Államok: első sorban humanitárius vagy biztonságpolitikai kérdésként? Mit gondol azokról a vádakról, miszerint hazája jócskán felelős a kialakult helyzetért, tekintettel iraki és afganisztáni katonai beavatkozására, a szíriai konfliktusban tanúsított határozatlanságára? – kérdezte Hans Klemm nagykövetet Papp-Zakor András kollégánk.

„Az Egyesült Államok egyaránt tekinti humanitárius és biztonsági kérdésnek a menekült illetve migránsválságot.
Ami a magunk válaszát illeti, vállaltuk, hogy nagyobb létszámú szíriai menekült-kontingenst fogadunk be, a jövőre előirányzott szám megközelíti a 100 ezret” – kezdte válaszát Hans Klemm. „Az Egyesült Államok hozzájárulása a humanitárius segélynyújtáshoz a törökországi, jordániai vagy libanoni menekülttáborok fenntartásában megvan akkora, mint bármely más adakozó országé.
Ami a biztonsági kihívást illeti, figyelemre méltónak mondanám a NATO országok védelmi minisztereinek két héttel ezelőtti tanácskozásán hozott azon döntést, hogy a török-német-görög kezdeményezésre válaszul a Szövetség hadihajói monitorizálni fogják a menekülteket szállító vízijárművek mozgását az Égei-tengeren, a két NATO tagállam, Törökország és Görögország között. A fellépés része az embercsempészet elleni erőfeszítésnek abban a régióban. Ami a líbiai és szíriai konfliktusokat illeti, nézetem szerint a felelősséget azokért nem az Egyesült Államok viseli, hanem Szíriában az Aszad-rezsim, míg Líbiában a jelenlétét egyre inkább éreztető DAESH, más szóval az Iszlám Állam” – hangsúlyozta a nagykövet.

Mire számítsunk Barack Obama mandátumának lejártával a Fehér Ház új lakójától? Változhat-e a viszonyulás Romániához? – tették fel a kérdést Hans Klemm nagykövetnek.

„Várakozásom szerint nem sok változhat. Ha egy pillantást vetünk az Egyesült Államok külpolitikájára, különösképpen a második világháború végétől, függetlenül az adminisztráció politikai színétől, attól, hogy a republikánusok vagy a demokraták voltak a kormányrúdnál, a külpolitika nagyjából következetes maradt abban, hogy igyekezett szövetségek hálózatát kiépíteni, a megfelelő, robusztus diplomáciai fellépéssel ennek támogatására. Ezen szövetségek révén igyekeztünk előmozdítani egy demokratikus, stabil, egyre virágzóbb világ eljövetelét. Ami Romániát illeti, a forradalom óta, stratégiai partnerségünk csaknem húsz évvel ezelőtti kialakítása óta úgy gondolom, kapcsolataink következetesen ezt az irányt követik. Ami a magam prioritásait illeti, ezek közé tartozik a biztonság, a demokrácia, a prosperitás előmozdítása. Elődeim 1990-ig visszamenően ehhez képest talán kissé eltérően fogalmaztak, de a lényeg azt hiszem, nem változott.”-összegzett Hans Klemm
No és ha Donald Trump lesz a befutó? Hiszen ő egy meglehetősen szokatlan egyéniség– kérdezték a nagykövettől.
A diplomata diplomatikus válasza:
„Ő egy…khm… igen …dinamikus amerikai politikus…”